A Disznó Tragédiája

Röviden annyi:- a Mari néni nem vegetáriánus.

Hosszan: - 1. szín.

Az ólban a disznók előbb kíváncsian döfködik az ég felé vastag pofájukat és kerek orrukat, hogy megállapíthassák mi ez a nagy felfordulás ott túl a világ végén. Bizalommal fordulnak a kétlábú szolga felé, aki az élelmet szokta hozni. Ujjiii! Valami nem stimmel, a szolga nem hozott kaját és többen is vannak. Csak nem megint parasztlázadás?? Járja át Őket az ijedelem,

2. szin
Az emberek nagyhanggal megérkeznek, és pálinkát töltögetnek egy pohárba. A nagyorrú Ferkó megorrolt:- Mari néném nem járja, az én poharam kisebb, mint a többieké!
Na most, a disznók majdnem megúszták a mészárlást, mert, Mari néni szégyenében majd elsüllyedt. De mer úgy gondolta a Ferkó csak egy félkegyelmű alkesz, mégse süllyed.
- Te Feri az ugyan akkora, mint a másik- és kivette a kezéből, amit az nem nagyon akart oda adni, mert. csak az a biztos, ha má' megittam, s átöntötte egy még üresbe.
-Na, látod Te ütődött?
-Jól van, na Marinéni, csak megpróbáltam, ütötte el a szót Ferkó.
Igyunk! Szólt Miskabácsi aztán álljunk neki! Ezzel ittak, és pirosodtak, miközben arra gondolt az öreg, hogy minek ide ez az ütődött, pálinkapusztító?

3. szín
A disznók ijedten hátráltak be a karámból az ólba és próbáltak elbújni, elmenekülni. De a máskor oly kellemes ól nem adott semmi féle rejteket így csak a fogócskával nyerhetnek némi halasztást.
Az emberek megint hangoskodni kezdtek.- nem az, nem az a tarka, hanem a másik, sipította Marinéni. A disznok meg csak kergették törték egymást, a kötéllel a kezében őket kergető szolga elől. nincs mese ez megint egy szolgalázadás. de vajon ki kerül kötél végre.
Zsuskát, a mindközül a legszebbet, leggömbölyűbbet választotta a kétlábú, a kétszínű. Folyton Őt simogatta, neki kedveskedett, még szemmel is hizlalta. Ekkora csalódást! Többet nem bízom az emberben.
Ez disznóság!