Miért nem találom helyem?
Ó mi van velem?
Gúzsba kötve kezem.
Mi a szerepem?
Tán az élet játszik most velem?

Soha nem volt játék az életem,
De Ő most játszik velem.
Naponta azt kérdezem,
Mikor találom meg magam és helyem?
Miért nem látom, mit kell tennem?

Megint csak jövök, megyek,
Közben meg telnek, napok, hetek.
Egyről a kettőre nem megyek,
Pedig voltak nagy tervek,
Ha újból „városlakó” leszek.

Hol a nagy lendület?
Van, hogy örülök, hogy leülhetek.
Van, hogy ülök, majd felugrok és elmegyek.
Kell, hogy aktív, és hasznos legyek,
Nem elég, hogy csak jövök-megyek.

Hol fázok, hol pedig elégek.
Hol mindent szépnek látok, remélek,
De van, hogy úgy érzem mindenből, kilépek.
Van, hogy úgy érzem, majd most színpadra lépek,
De az is elég, ha csak szerényen írok, mesélek.

De vajon ki hallgat meg téged?
Jobb sorsú: - panasz, jaj abból nem kérek.
Rossz sorsú: - nékem ez is elérhetetlen élet.
Ha csak jár a szám és nem értik, azzal mit érek?
Annyit érjek el, hogy legalább én magamtól ne féljek.