Tűz veszi körbe a testemet,
Fáj ahogy a húsomban éget,
Érzem rajtam jobban elterjed,
Láng borítja üres lelkemet!

Izzik a világ körülöttem fehéren,
Hullámzik itt minden a hőségben,
Nem érzem már a könnyeimet,
Ordítok mert láng marja szívemet!

Kezeim színe egyre inkább fekete,
Testem szárad és már repedez,
Éget belülről a kín és szenvedek,
Ordítok ahogy láng tépi lelkemet!

Szívem ver jobban hevesen,
Láva feszíti belülről melegen,
Egyre szenesebb a testem,
Szétrobbanok mindjárt, SZÉTESEM!

Forró lávát könnyezem,
Nem mozog már égett testem,
Körülölel e forró világ,
Éget belülről a halálvágy.

Testem darabokra hullik,
Forró darabokra omlik,
Porrá vált kínzott lelkem,
Porrá égett sötét szívem.

Egy villanás, de újra élek?
Testem újra ép és teljes?
Előbb por voltam, most miért nem?
Újra épült megkínzott lelkem?

Érzem, láng öleli testem,
Fáj ahogy a húsomba éget,
Érzem rajtam jobban elterjed,
Láng borítja üres lelkemet...