nem vigasztal már az Isten
és nem aggaszt az ördög
nem gyógyít meg tudomány
és nem kap szárnyára dal

a szerelmet nem tagadom
mint olyat
de virágainak a szívem
már szikes talaj

ne hidd, hogy szenvedek
a helyzet nem reménytelen
a helyzet csak kétségbeejtően
semmilyen

aki túl hamar érik
az kiég vagy megrohad
én nem rohadtam meg
akkor érezném a szagot
színtelen, szagtalan égéstermék vagyok

igen, ez valahol szörnyű, tudom
de mit tudsz adni
egy olyan embernek, aki nem érez
csak a fizikai fájdalomtól
riad?