Hol volt, hol nem volt, nem tudom. De azt tudom, hogy a Nyúl egyszer bement a kocsmába és nagy bátran felült a medve mellé a pulthoz. Nézte a medve, mit akar itt ez a tapsifüles, de mert már sokat ivott,és kissé eltompult, nem zavarta el a nagyfülüt. A nyúl nagy szájal, egy korsó sört kért a csapostól. Ebben a kocsmában a zsiráf volt a csapos.
Azt mondja a nyúlnak - Te nyúl, nem inkább répalevet kéne neked innod?
- Picinyem Te azzal ne foglalkozz, ide nekem azt a pofa sört!
Oda adta a zsiráf a sört nyúlnak, az rögtön be is nyomta, úgy ahogy azt farkas szokta. Nagy erőre és bátorságra kapott a koma, de mire megvillantotta volna hatalmas erejét, rettenetesen pofára esett a magas székről. Tudni illik, nem bírta a szeszt És rögtön elaludt. A zsiráf nem jött zavarba,--na megürült egy hely a pultnál - gondolta, áthajolt a pulton, és egy laza nyakassal, bevágta a nyulat a sarokba.
Ha a nyúl el nem aludt volna, az én mesém is tovább tartott volna.