Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lola
Alkotások száma: 46
Regisztrált: 2007-01-17
Belépett: 2013-02-02
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Versek) (2)
-Versek (44)
Feltöltve: 2007-01-23 12:11:08
Megtekintve: 6016
Kála
Kecsesség, vakító fehérség,
Látványa maga a tisztesség.

Tisztaság, szüzesség, hűség,
Egy csokorban ennyi kedvesség.

Látványa emlékeztet Máriára,
Meg arra az áhított leányra.

Nevét nem tudom, de léptei láttán,
Suttogom, ott megy az én Kálám.

Rózsa, vagy Ibolya, én úgy vagyok vele,
Kedvesemnek Kála legyen méltó neve!

Egyre csak suttogom:-Kálám, Kálám,
Ne hagyd a szívemet, szomorúan, árván!

Ha most észrevenne, oly boldoggá tenne,
Egy hatalmas kála csokrot nyomnék a kezébe
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-01-25 22:49:42
A kála a szerelem virága. De látod leilának még sem hozott szerencsét.
2007-01-25 16:30:36
Csak annyit tudok mondani, hogy a Kála különös virág, de nem tudom megmondani, miért. Csak ahogy virágzik, bámulom és bámulom. Te pedig érdekes dolgokat írsz róla.
2007-01-23 22:27:07
Miből gondolom? Fentről kaptam égi emailban.
2007-01-23 19:49:43
Szerafína! Ezért ma is írok, hálából.
2007-01-23 19:47:38
Bogi! miből gondolod?
2007-01-23 19:43:46
Leihla! Akkor ez kabalának nem vált be. Nincs még késő, válts virágot.
2007-01-23 14:51:41
Óhajod egyszer valóra fog válni.