Nem vagyok én vándor,
Nem kedvencem a sikátor.
Sőt nem is vagyok bátor,
A sima utakat járom.

Szeretem, ha az út végét látom,
Örülök, ha szembe jön a barátom.
Lassítok, megállok, kiszállok.
Amit látok, mindent megcsodálok.

Legyen park, vagy fényes kirakat,
Avagy csak egy míves faragott pad.
Legyen szobor, márvány talapzattal,
Virágágy, szökőkút aranyhalakkal.

Legyen ősz, tél, tavasz vagy nyár,
Gesztenye, forralt bor hangulatot kínál.
Kedvencem a hatalmas könyvsátor,
Mely, hosszú percekre magához láncol.

Megyek-megyek élményekkel tele,
De visszamaradt még utamnak fele.