Feltöltve: 2005-01-12 12:54:46
Megtekintve: 6317
Üveggolyó
Szellemként járt az agyadban az a lágy szellő. Kopogtak a a hangok. Belédhasitott az arca.
Mikor végre feltápászkodtál, mondván továbbmész, valami fényes sötétség húzott vissza. Tudtad jól, ha közelebb mész, üvegszilánkos harcra vállalkozol. Ha maradsz, elnyel egy új világ.
De te szeretted a harcot. Ha a szilánkokat nem is, de az üveget nagyon szeretted. kiskorod óta, amikor játszottál vele. Nyáron a fény segitett, télen a fagy.Nem is gondoltad, hogy ez egy jelkép lesz az életedben. Egy piros-fehér jelkép. Véres-tiszta. Kinek hogy tetszik. Neked bárhogy. Csak lásd benne az arcodat, mások arcát, néha rajzolhass rá, bele a jégvirág közepébe. Néha pedig, ha kell, törd szét!
Aznap sem volt másként. Csak arra vállalkoztál, hogy széttörd a jégvirág-világot. Utána úgyis mindig a szilánkok vártak. De mégis szeretted az üveget. Mikor kellett, széttörted, belérúgtál. Aztán újra összeragasztottad.
Szilánkokkal a csuklódon találtak meg egy elhagyatott rét közepén. Halott voltál.
Mikor végre feltápászkodtál, mondván továbbmész, valami fényes sötétség húzott vissza. Tudtad jól, ha közelebb mész, üvegszilánkos harcra vállalkozol. Ha maradsz, elnyel egy új világ.
De te szeretted a harcot. Ha a szilánkokat nem is, de az üveget nagyon szeretted. kiskorod óta, amikor játszottál vele. Nyáron a fény segitett, télen a fagy.Nem is gondoltad, hogy ez egy jelkép lesz az életedben. Egy piros-fehér jelkép. Véres-tiszta. Kinek hogy tetszik. Neked bárhogy. Csak lásd benne az arcodat, mások arcát, néha rajzolhass rá, bele a jégvirág közepébe. Néha pedig, ha kell, törd szét!
Aznap sem volt másként. Csak arra vállalkoztál, hogy széttörd a jégvirág-világot. Utána úgyis mindig a szilánkok vártak. De mégis szeretted az üveget. Mikor kellett, széttörted, belérúgtál. Aztán újra összeragasztottad.
Szilánkokkal a csuklódon találtak meg egy elhagyatott rét közepén. Halott voltál.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!