Olvadt fém s krómszínű, jeges
Táj vonszolja tiszta tekintetét.

Rántja maga után, hurcoló kéz
Ellen hiába küzd, nincs menekvés.

Tagolt, szakadozott sóhajt hint
Le a földre, zúgó ricsajjal törik.

Sarat alkotó könnyek mentén
Vonszolja láncát: siralmas rezgés.

Tenyerét szilánkok hasítják Ketté.
Vihar támad, villámlik - lassan - belé.

Lázas verítékben ázva, vergődőn
Sikolt, torkából csorduló vérrögök

Jönnek. Mossa arcát mocskos tóban,
Megpillantva szemein selyemfátylat.