Feltöltve: 2007-01-07 17:09:15
Megtekintve: 5929
Vasszívű Lány
A lány nyughatatlan szíve,
lassan hullt a sötét mélybe,
Szomorú angyalok imádkoztak érte,
Hogy ne legyen a Pokol Úrnője,
De az ima nem hatott,
A lány vasszívet kapott,
Nem érzett szerelmet, fájdalmat,
Szeretteitől kapott bántalmat,
Csak a halál és a könyv érdekelte,
Mely az útját a Pokoloba vezette,
A könyv melyet, ha forgatott,
A Végzet utcáin sétálhatott,
Hol, minden lángol és oly nyugtató,
Mint gyermeknek az anyai szó,
Itt sétált a lány fájó vasszívvel,
Mely megrozsdál a jó könnyeivel,
S egyszer az útnak végeszakadt,
A lány arcán könnycsepp szaladt,
Csak vége volt, nem volt ott semmi,
S Ő nem tudta mit kell tenni,
Villámlik, dörög s az eső megered,
A lány minden testrészében didereg,
Fél de tudja ez talán a vég,
Ez a fájdalom, ez az ami szép,
Ekkor letekint a földre bánatos szeme,
Lát egy tükröt, s magát benne,
Magát, mögötte a Pokol tüzével,
Minden haragjával, minden félelmével,
Megijed, s visszaakar lépni,
De a Pokol Úrától nem lehet ellépni,
Keserves órákon át küzd a Gonosszal,
Mely a lány szívét évek óta uralta,
Vér fakadt szájából halovány bőrére,
A Gonosz ellen nem volt már esélye,
Egy utolsó ima, egy utolsó kép,
S a lány a Pokolba lép...
lassan hullt a sötét mélybe,
Szomorú angyalok imádkoztak érte,
Hogy ne legyen a Pokol Úrnője,
De az ima nem hatott,
A lány vasszívet kapott,
Nem érzett szerelmet, fájdalmat,
Szeretteitől kapott bántalmat,
Csak a halál és a könyv érdekelte,
Mely az útját a Pokoloba vezette,
A könyv melyet, ha forgatott,
A Végzet utcáin sétálhatott,
Hol, minden lángol és oly nyugtató,
Mint gyermeknek az anyai szó,
Itt sétált a lány fájó vasszívvel,
Mely megrozsdál a jó könnyeivel,
S egyszer az útnak végeszakadt,
A lány arcán könnycsepp szaladt,
Csak vége volt, nem volt ott semmi,
S Ő nem tudta mit kell tenni,
Villámlik, dörög s az eső megered,
A lány minden testrészében didereg,
Fél de tudja ez talán a vég,
Ez a fájdalom, ez az ami szép,
Ekkor letekint a földre bánatos szeme,
Lát egy tükröt, s magát benne,
Magát, mögötte a Pokol tüzével,
Minden haragjával, minden félelmével,
Megijed, s visszaakar lépni,
De a Pokol Úrától nem lehet ellépni,
Keserves órákon át küzd a Gonosszal,
Mely a lány szívét évek óta uralta,
Vér fakadt szájából halovány bőrére,
A Gonosz ellen nem volt már esélye,
Egy utolsó ima, egy utolsó kép,
S a lány a Pokolba lép...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-08-28 15:30:16
nekem nem megy a próza sajnos, csupán fanfictionöket tudok írni (legfőképp paródiát, poént) visoznt az elég jól megy...
köszi, hogy írtál:)
2007-05-20 11:51:45
Az ötlet nem rossz, de ez prózában lehet, hogy jobb lett volna. Ki lehetne emelni a lány vívódásait, a Hatalom harcát és még sok minden mást.