Álmomban ébreszt a kéj,
Nincs más csak Te, a Fény,
Félek, én hiába vagyok jó,
Ha lelkem belepi örök hó,
Bocsáss meg, ó kegyes
Istentisztelő, ó szeress!
Ne érintsen meg az éj,
Légy tiszta, soha ne félj!
Ha eljő a tél és fáznál,
Gonodlj rám, ülj le az ágynál,
Kérd meg a fényt, legyek a Tiéd,
Kérd őt s remélj!

Soha nem látsz viszont szerelemmel
Az élet kiveszett belőlem, gyötrelemmel
Teli lesz az életem s belvetem magam
az élet sötét árnyékába, bocsáss meg!