Hívd a Bajcsy-Zsilinszky utat,
tárcsázd végig az összes mellékeket;
előbb talán vonalat kapsz, utóbbi biztos
foglaltat jelez - az önmagukba visszatérő
lámpazöld, deres bogarak. Átmérők,
sugarak. A végtelenben találkozó kerékpárutak -

- szóval vedd végig az összes mellékeket,
amelyiket akarod, mindegy, a Báthory,
a Vadász: mind ugyanaz. A kirakatok
gömbje, szalagja mögött vannak rejtett
hátsó ajtók, onnan vezetnek sugárutak

egy révült szenvedélybe, egy látens szándékkal
dobogó titkos italmérésbe; páholyok,
hol az arcok sosem, a száj is csak
a tartalmat rejtve, zöngétlen mozog. -

Gallérját felhajtja, két gombbal feljebb lép,
dideregve rebben tovább. Tárcsáz. Sodródik.
Hívd a Bazilikát.