Feltöltve: 2007-01-01 20:06:36
Megtekintve: 6303
Életem hitvallása prózában
Hideg van... a fagyos utcakövön. Egy üveg pezsgővel a kezemben nézek a megkopott sötétbe.
Valaki megáll, petárdák durrannak, a kutyák halottak az ijedségtől.
Kísérteties minden, van élet, de az a halált is jelenti, a hószemek mint szellemlények keringőznek az aszfalt fölött, lágyan járják táncukat. Élettelenül, üresen fénylenek fehéren. Csillogó mivoltuk oda, elhagyták a ruhát... mesztelenül szállingóznak és tapadnak egymáshoz. Nem ismerik a képmutatást, nem játszanak szerepet, MA nem. MA mindenki magát adja, a kirakatüveget törő fiatal, a szerelmesen sétáló pár, az alkoholista, a gyilkos anya, a hazug miniszterelnök, a dolgozó, és az élvezkedő. Meg-megremegek, bele, ebbe az elveszett világba... ott, kortyolva az italt, elhagyottan. Meglesem a fekete angyalokat, csókot váltok Luciferrel, igazat adok az ördögnek, eladom testem-lelkem. Odaadom a kirakat, a paráznaság, a rabság, a kisgyermek az ország, a munka, és az élvezet helyett! ÚJra kortyolok, erre inni kell. Az óra lassan ketyeg, tik-tak, s közben bűnhegyek sorakoznak. Jönnek a vásárlók... mindenkinek más kell, egyik a szívem viszi másik a lelkem. Pénzt nem kérek, semmilyen fizetséget hálaszavak sem kellenek, megleszek nélkülük. Átlátom megannyi szenvedés okát, most már értem az "ember tragédiáját".Valami mindig sarkall, maga a vágy él ott ahol ágy van, és ha az nem elég, büntetésként jön még a édes áldás, mitől kezed vér szennyezi, mert gyilkoltál! Nem kell Szaddam Husszeint játszanod ahhoz, hogy olyanná válj, elég csak egyszerűen ölnöd! Nem kell Gyurcsánnyá válnod, hogy eladd országod, elég hazudnod! A gondolat csak szalad s nem akar megállni... elfecsérelt idő, ellopott percek, bundák és nercek, fénylő öltözet, egy
szerelmes est, ahogy az utcán megölelted a kedvest. Kósza sorok, összekeveredett betűk, megrajzolják az utat, amin végig-száguldottál, egy két éles kanyar, jó lenne ha vki bevenné, és átvenné a kormányt csak a szép maradna, s a felelősség a másé.
Nem vagyok megrogyott, többnyire már gyerek sem, azt mondják rendelkezhetek, hát akkor ez az akaratom! Segíteni másokon, amíg tudok és lehet!
Valaki megáll, petárdák durrannak, a kutyák halottak az ijedségtől.
Kísérteties minden, van élet, de az a halált is jelenti, a hószemek mint szellemlények keringőznek az aszfalt fölött, lágyan járják táncukat. Élettelenül, üresen fénylenek fehéren. Csillogó mivoltuk oda, elhagyták a ruhát... mesztelenül szállingóznak és tapadnak egymáshoz. Nem ismerik a képmutatást, nem játszanak szerepet, MA nem. MA mindenki magát adja, a kirakatüveget törő fiatal, a szerelmesen sétáló pár, az alkoholista, a gyilkos anya, a hazug miniszterelnök, a dolgozó, és az élvezkedő. Meg-megremegek, bele, ebbe az elveszett világba... ott, kortyolva az italt, elhagyottan. Meglesem a fekete angyalokat, csókot váltok Luciferrel, igazat adok az ördögnek, eladom testem-lelkem. Odaadom a kirakat, a paráznaság, a rabság, a kisgyermek az ország, a munka, és az élvezet helyett! ÚJra kortyolok, erre inni kell. Az óra lassan ketyeg, tik-tak, s közben bűnhegyek sorakoznak. Jönnek a vásárlók... mindenkinek más kell, egyik a szívem viszi másik a lelkem. Pénzt nem kérek, semmilyen fizetséget hálaszavak sem kellenek, megleszek nélkülük. Átlátom megannyi szenvedés okát, most már értem az "ember tragédiáját".Valami mindig sarkall, maga a vágy él ott ahol ágy van, és ha az nem elég, büntetésként jön még a édes áldás, mitől kezed vér szennyezi, mert gyilkoltál! Nem kell Szaddam Husszeint játszanod ahhoz, hogy olyanná válj, elég csak egyszerűen ölnöd! Nem kell Gyurcsánnyá válnod, hogy eladd országod, elég hazudnod! A gondolat csak szalad s nem akar megállni... elfecsérelt idő, ellopott percek, bundák és nercek, fénylő öltözet, egy
szerelmes est, ahogy az utcán megölelted a kedvest. Kósza sorok, összekeveredett betűk, megrajzolják az utat, amin végig-száguldottál, egy két éles kanyar, jó lenne ha vki bevenné, és átvenné a kormányt csak a szép maradna, s a felelősség a másé.
Nem vagyok megrogyott, többnyire már gyerek sem, azt mondják rendelkezhetek, hát akkor ez az akaratom! Segíteni másokon, amíg tudok és lehet!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!