1.

Az ötvevévesen is délceg, sármos esperes, Mihály atya ezüstmiséjére készült. Szokása szerint vázlatot készitve,felépítette beszédét.A témaválasztásnál egyértelmű volt a vezérgondolata: a házastársi hűség és a lelkiismeret szabadsága.
Miután letisztázva, szövegszerkesztőjén megszerkesztve kinyomtatta a kész beszédet elégedetten, olvasta át. Hibát nem találván benne, egy másik dokumentum megszerkesztéséhez fogott.A levelet az ezüstmise díszvendégének a Megyéspüskök Úrnak cimezte.Miután végzett az irodai munkával, elhagyta dolgozószobáját és a parókia hátsó traktusába vonult ebédelni.
Az L alakú parókia úgy lett kiépítve, hogy a főépületben lett elhelyezve a két irodahelység, és a harmadik szobában a mindenkori lelkész lakása. Itt élt, mint minden állampolgár, Tv-vel, kézikönyvtárral, imazsámollyal, meditációs sarokkal, feszülettel, fekhellyel könyvesszekrényekkel ízlésesen berendezett lelkészi lakásában Mihály atya.
Az épület másik szárnyában,a gazdasági szárnyon lakott a parókia gazdaasszonya, két kiskorú gyermekével. Ilona, özvegyasszony lévén még férje halála után nyolcéve került a parókiára, mikor elhalt Mihály atya édesanyja, aki eddig a gazdasszonyi teendőket látta el. Az atya új gazdasszonyt keresett és a kislányát egyedül nevelő Ágnes asszonyra esett a választása. Ágika, széparcú huszonötéves, aranyszőke hajú, vidám életerős fiatalasszony volt akkor. A Tanács Titkárságán dolgozott adminisztrátorként. Kapott a felkínált lehetőségen, mivel elhalt férje szüleinél lakott, és szeretett volna önálló, új életet kezdeni. Igy hát kislányával a parókiára költözött. Egy kikötése volt az atyának: a gazdaasszonyi teendők mellett az adminisztrátori feladatokat is el kellett látnia.
Bizony a pap is ember, vér folyik annak is az ereiben. A kísértés ördöge addig ólálkodott Mihály körül, míg Ágika ágyába nem csalogatta. Szerelemre gyúltak egymás iránt és élvezték a szerelem tiltott gyümölcsét.
Nem is lett volna semmi baj. A népek szemethúnytak, bölcsen elsiklottak a liezon felett. Normális dolognak tartották errefelé, hogy minden papnak van gazdasszonya. Azt meg egyenesen karizmatikus cselekedetnek tartották, hogy egy özvegyasszony, kisgyerekkel lakást, munkát kapott isten házában. Igazi keresztény tett volt ez a javából.
A rendszerváltás után megszaporodtak az adminisztrációs munkák. Mihály atya is beletanult a számítógépes munkálatokba mivel új kihívásokkal kellett a közösségnek szembenéznie. Az UNIÓ-S pályázati lehetőségek kihasználásával új lehetőségek, távlatok nyíltak meg a falusiak előtt. Mihály elsőként köttette be az Internetet, és hamarosan azon vette észre magát, hogy szabadideje lecsökkent. A kötelező misézésen, esküvői, keresztelői, bérmálási és egyéb ceremóniákon kívül, kevesebb ideje maradt a gyerekekkel kerékpár-kirándulásokat tenni, focicsapatukban együtt rúgni velük a labdát. Új, hasznos feladatok kötötték le figyelmét.
Pályázatokat kutatott fel és meg is írta a község érdekében. Bár ez a polgármester feladata lett volna, de az egyszerű nyolc osztályt végzett mezőgazdászból lett polgármesternek még Internete sem volt, az irodájában. Az adminisztrálást Ágika végezte mellékállásként továbbra is mivel a tanácsnál is ez volt a dolga hajdanán.
Mihály pedig szorgalmasan írta és küldözgette a pályázatoikat.Igy lett a községnek gázvezetéke, kerékpárútja és az idei évben elnyerték az UNIÓ 7o.ooo Eurós pályázatát a szenyviztisztitóra és a csatornázásra.Mihályt a falusiak dicsőitették,becsülete az égig ért. És mikor már minden a legjobb mederben folyt, beütött a menykő: Ágika gyereket várt Mihálytól… még csak kéthónapos volt a baba, amikor arra az elhatározásra jutottak, hogy az ég ajándékát, egy életképes kisfiút vállalják. Mihály kilép a papi szolgálatból és összeházasodnak.
2.

És eljött az aranymise napja. A templom teljesen megtelt.Ejöttek még azok is akik messzire kerülték a templomot eddig, de a Mihály atya iránti tiszteletük jeléül rész kívántak venni az ünnepsége.
A templomot virágdíszbe öltöztették. Fellobogózták az egyházi zászlókkal. Délelőtt tíz órakor lépett a szószékre Mihály. Elmondta az ilyenkor szokásos liturgiát, majd a példabeszédbe kezdett.
-Szeretett testvéreim, híveim, isten báránykái! Mit mondott Jézus evangéliumában: szeresd felebarátodat, mint enmagadat! Én a huszonötévi szolgálatom alatt úgy szerettelek benneteket, kivétel nélkül, mint testvéreimet, szüleimet, gyermekeimet. Remélem, ti is hasonlóképpen vagytok ezzel, efelől semmi kétségem nincs.
Mit mondott még Jézus?
„..ne,paráználkodj,ne vidd magad kísértésbe…
Testvéreim,a pap is ember.Kisértésbe estem,elbuktam,ezért a papi hivatásra a továbbiakban méltatlanná váltam.Elhatároztam,hogy kilépek a papi hivatásból, és visszaadom a püspök úr kezébe diplomámat.
Mit is mondott még Jézus?
„… bocsájtsatok meg az ellenem vétkezőknek, miként én is megbocsátom a ti vétkeiteket!…
Vétkeztem, elbotlottam, kérem a bűnbocsánatot!
Úgyérzem, igyekeztem az egyházközösséget teljes erőmmel, hitemmel, szívemmel, lelkemmel szolgálni. Hátralévő éveimet civil emberként óhajtom élni köztetek. Mint minden rendes ember megházasodom, és becsülettel felnevelem magzatomat.
Hiszem, hogy egyszerű polgárként még többet fogok tudni, tenni a közösség felvirágoztatásáért, mint egyházfiként, hiszen bizonyos tekintetekben a kezeim kötve voltak. Most már nyíltan véleményt formálhatok világi dolgokban, és ott segíthetek a közösség szekerének kizökkentésében a kátyúból, ahol szükséges.
Kérem a Teremtő, Jézus Krisztus Urunk, Szűz Mária megértését! Bocsásd meg nekem Uram!…Én vétkem, én vétkem, én iszonyú nagy vétkem…! –fejezte be aranymiséjét Mihály és elhagyta a szószéket.

3.
Az első döbbenettől magához tért, síró, zokogó közösséget a püspök által celebrált feloldozó, és a kötelékből elbocsátó prédikációja térítette magához. Mihály elvette feleségül Ágikát. Félretett vagyonkájából házat vásároltak a községben.A következő választáson megválasztották polgármesternek. Ági pedig titkárnőként szolgálta a közösséget.A kis Attilát a közösség nagy szeretete övezi. Mihály tisztessége még jobban megnőtt a falusiak szemében.
A harmadik ciklusban is elnyerte a község bizalmát. Azóta üzemel a szenyvíztisztitó, és megszervezték a falusi túrizmust a gyönyörű fekvésű kis községben.
Hogy ki nyert a dolgon többet, a papság, Mihály, avagy a közösség, azt csak a jó ég tudja. Ha van isten az égben, akkor egyszer majdcsak megvilágosítja az egyházi adminisztráció elméjét, és eltörlik a papi szüzesség és a cölibátus elavult, idejétmúlt intézményét.

Ámen –így legyen!