Feltöltve: 2006-12-19 16:23:11
Megtekintve: 6380
1101
Vérbe fagyva ontom a havat,
Csontig hatol hideg kardom.
Sikolyodat messzire viszem,
Szenvedő tested föld alatt tartom.
Millió fény a holtak között,
Könnyed megfagy mire földet ér.
Újra látod arcát a ködben:
"Sose felejts!" - csak ennyit kér.
Rád szabadítom a ködöt,
Körbevesz mint millió tél.
Szenvedsz majd helyettem is,
Szemedben könny, de semmit sem ér.
Gyönge tested kirázza a hideg,
Messze érzi, közel a vég.
Gyönyörű halált hozok neked,
De szíved élni akar még.
Csontig hatol hideg kardom.
Sikolyodat messzire viszem,
Szenvedő tested föld alatt tartom.
Millió fény a holtak között,
Könnyed megfagy mire földet ér.
Újra látod arcát a ködben:
"Sose felejts!" - csak ennyit kér.
Rád szabadítom a ködöt,
Körbevesz mint millió tél.
Szenvedsz majd helyettem is,
Szemedben könny, de semmit sem ér.
Gyönge tested kirázza a hideg,
Messze érzi, közel a vég.
Gyönyörű halált hozok neked,
De szíved élni akar még.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!