"A világon jelenleg kb. 2 milliárd gyerek él (gyerek=18 év alatti személy). A Télapó nem látogatja meg a muzulmán, hindu, zsidó és buddhista gyerekeket, ami a Télapó munkaterhelését 85%-kal csökkenti, tehát marad 378 millió gyerek. Háztartásonként átlagosan 3,5 gyerek van (a népszámlálási adatok szerint), ami 91,8 millió házat jelent.
Feltételezzük, hogy háztartásonként legalább 1 jó gyerek van!"*

*valahonnan netről, public zsargon

Hol volt, s hol nem volt; volt egyszer egy szarvas a télapó hű szolgája, de kezdhetném úgy is: KURVA BOLDOG KARÁCSONYT!
Most fel vagy háborodva? Hogyan jövök én ehhez?
Ez a szeretet ünnepe, egy igazán szép nap, mikor még azokon is segítenek, akiknek senkijük sincs.
Nos igen, de valamit tudnod kell, más az őszinteség, és más az őszintétlenség.
Csekély azoknak száma, kevés azok esete, mikor valakinek őszintén segítesz, igazán szívből. Hogy miért mondom ezt? Azért segítesz másokon, hogy aztán majd ők is segítsenek rajtad, ha majd neked lesz rájuk szükséged. Ha pedig nem vársz vissza semmilyen juttatást sem, akkor meg a lelkiismereted nyugtatása, mely így már elégedetten táncol a dicsőséged reflektorfényében. Azért segítesz, hogy elmondhasd önmagadnak (vagy másoknak), hogy ezzel is bizonyítsd: te milyen JÓ EMBER vagy. Légy az! Nem töröm derékba eme álmaidat. Légy az, váljál azzá!
S hogy miért kurva boldog ünnepeket? Azért mert kurvának érzem magam azzal, hogy ajándékozással a szeretetet veszem meg, vagy csak próbálom. Igenis a pénz a domináns, és határozza meg életünk perifériáit, s ezzel mi magunkat is. A szeretet nehéz materialistaként átszámítani, hiszen az anyagiasság minden csak nem szeretet.
Na de sebaj! Forogjon az a kibaszott kerék, ha már egyszer olvasni kezdtél és eme mesével felkeltettem érdeklődésedet. (mellyel aztán vagy egyetértesz, vagy felháborodsz - jogod mindkettőre nagyon is van - Légy az, váljál azzá!)

Ahogy a címe is jelzi ez egy rénszarvasról fog szólni, csak karácsonykor van fontos feladata amúgy Észak-Európa tundráin legel és kérődzik az ősz haldokló fényeiben.
Figori és társai, a többi 11 rénszarvas hű szolgája a Mikulásnak. Feladatuk: hogy szenteste ajándékokat dobáljanak a kéményen keresztül a gyerekeknek. Tehát 24.- én hagyd a kandallót hidegen, hogy ne égjen el az éves jutalmad, ha pedig gázkazánotok van, akkor 25.- én reggel apádat küld ki és nézesd át a kéményt. (valamit valamiért avagy ok és okozat függvény)
A szarvasok húzzák a hatalmas szánt. Tele remek ajándékokkal melyek méltó fizetségek azoknak a gyerekeknek, akik jól viselkedtek. Tehát; megint csak valamit valamiért!
Figori egy bátor szarvas elől lohol, és húzza-repíti a hatalmas szánt. A nem kevésbé pityókás Télapóval. Nikolausunk 118 kg, cukorbeteg, így hát nem dézsmálja meg az édességeket, megint csak valamit valamiért, vagy csak inkább ok és okozat? Rád bízom kedves olvasóm, feltéve, ha még olvasol és nem háborodtál még fel
Tedd már le b+ meg, nem kell ez neked!
Minek olvasol egy olyan mesét el? melyet aztán nem mesélhetsz el a gyerekednek lefekvés előtt, s amely rombolja az ünnep hangulatát és értelmét, ha ezutóbbi talán még létezik.
A karácsonynak mostanában úgyis az a lényege, hogy méregdrága ajándékot kell adni, és nem kell azzal törődni, hogy még köv. augusztusban is a plazmatévé részleteit nyögi az ember.
Na de szóval, ha még itt tartasz, akkor még olvasol, engem, s hidd el picit önmagad is.
Így hát központban Figori a szánkó és a szobahőmérsékleten kötő cukorbeteg, pityókás Télapó. Leghűbb barátja Figori, feladata, hogy vezesse és irányítsa az amúgy már rég összefagyott ajándékok hírnökét. Gyakran nyúlt Mikulásunk az alkoholhoz, mely méltó és bensőséges barát egy-egy decemberi éjszakán, s megértőbb, mint 8 db szarvas.
Mindig azt itta, amit az adott ország előszeretettel adott és ajánlott fel, mikor átlépte légi útón a határokat. Hosszú és értelmetlen részletezni hol és mit ivott, és nem akarom még inkább lerombolni a karácsonyról alkotott idilli képet az olvasóban. A lényeg, hogy rengetegszer megkínálta szarvasait is, főleg azokat, akik legelöl húzták az igát és szelték át a fagyos decemberi Hold ragyogta, csillagok fényezte eget. A vezető szarvasnak fontos és felelősségtudatos munkája volt. Fejben kell tartani a címeket, rendelkezni a vízummal, és tudni mi hol van. Tehát, akár mint egy nemzetközi taxis, de a kamionos vagy árufuvarozó poszt sokkal inkább illett a csordaszellemet meglovaglókra, ők maguk voltak a szellem, a hátuk mögött még 6 szarvas, pedig a csorda.
Sok szarvas társa irigy volt rá, hisz egy vezető szarvas nem lehetett akárki. Figori mellett még Rudolf volt, aztán hátuk mögött Benjámin és NINgh és még követte őket négy pár. Rudolf bár elfogadta a melegítő és erőt adó italt, de ha lehetett nem élt vele, nem úgy, mint Figori.
Bizonyos idő elteltével egyre gyakrabban és gyakrabban nyúlt hozzá az italhoz. Vagyis iszogatott a pirospozsgás, molett, ősz szakállú, antiszociális emberrel, aki vagy inkább, ami körül, mende-mondák, és szülőről szülőre olvadó társadalomszépítő mesék szárnyaltak. Figori egyre több szenteste tört ki könyörgő szavakkal: Én pia nélkül b+ meg nem megyek! Fázok!
Jóságos Télapónk szerette Figorit, és amíg tudta abba a pozícióba tartotta, ahová egyre kevésbé volt való ez a szarvas. Idővel lecserélte és más került a helyére, ám feladatát megtartva ott lógott ő is a sorban, de már nem az elsőben, hanem a harmadikban bukdácsolt. Igen, bukdácsolt, néha olyan ittas volt, hogy csak feltartotta a süvöltő szán járatott a boldog beteljesülés felé. Ilyenkor Télapónk, izzadni kezdett, és hosszú ősz szakállát csavargatta, másik kezével könnyű szerrel tartotta a gyeplőt. Ilyenkor mindig elgondolkodik azon, hogy mi is az ő feladata, és mi lenne, ha nem tudná teljesíteni, úgy gondolta a rossz és a jó körüli merev kontúr felpattogna, és aztán elmosódna, nem lenne többet értelme jónak lenni. Ám ő jóságos, így az ilyen gondolatokat gyorsan elhessegeti magától, és nagyokat kurrjangatva, vezényli a csordaszellemet, a cél, majd újabb célok felé.
Figorinak nem volt családja, valahol a Cseh vagy Lengyel erdőben fogant és ott is született meg. Társai előtt idővel elvesztette egzisztenciáját. Frigónak csúfolták, azt mondogatták először csak a háta mögött, majd a szemébe is: hogy olyan, mint egy kibaszott nagy hűtőszekrény, melybe rengeteg üveg alkohol fér (lehűtésre, fagyasztásra egyaránt).
Mikulás később az utolsó pozícióba helyezte a fogatban. Itt meg rengetegszer rosszul húzott, ide-oda ténfergett nem tartva az irányt, mély sebeket vertek lábába a fogat tartólécei így egyre kevésbé volt már ereje, fájtak a csontjai, s a lábai nem tudták elvégezni a maradék feladatot sem. Végül már nem volt megértés és szánalom a Télapónkba sem, mikor megbontotta az üvegeit előzetes egyeztetés nélkül, az amolyan hab volt a tortán, vagy egy utolsó csepp a pohárba, vagy csak kanál oldott boldogság a füstszűrőn túlról felszívva. Végleg elvesztette önmagát, a feladatát, munkáját, és élete értelmét, teljesen tisztában volt ennek okaival, és következményeivel is. A többi szarvas rénszarvas volt. Ő rémszarvas. Egy rémes szarvas, alkohol szaggal, táskás szemekkel, sárga fogakkal.
31 éves korában halálra fagyott egy moszkvai éjszakán, patáiban egy üveg mandarinos vodkával...

Tanulság? Jah, igen, persze. Tudom, aki már ismer, itt a végére várna egy ötletet, valami tanulságot. Ám most ne várjon semmit tőlem a kedves olvasó, mert tanulság az egész történet.
Tanulság az eleje, a többit meg csak a fantázia teremtette, kell vagy sem, eme mese, a most olvasott történet, nem csupán csecse-becse...