mosoly...ennyi telik éppen
a szétfoszló múltképek mögül kibújva
tudja mind, ki a tűzzel kezd.
a tűz fáj, hólyagokat szül, de méhe forró és édes..
'most nincs mosoly'
központozás nélkül gördítem könnyed társalgásra a
hangját - kormányozhatatlan,
megrökönyítő,de van benne jog
a szétszéledésre,
az elmaradásra, hogy felkeltsd a szörnyet
a tó mélyéről
akárhogy nézzük;
(késő nyári véglet)
pedig mind úgy terveztük, hogy örökké tart....