Valamikor, régen,
mintaférj akartam lenni,
tudja a magasságos ég
mi mindennek akartam,
bizony
sokszor megfelelni.

Mindennap,
ha szótlan elmosogatnék,
ország-világ előtt,
-a párom szerint-
bizony
mintaférj lehetnék,

de a homlokomra is
kiírhatom,
csupa nagybetűvel :
én ezt nem tudom tenni,
bizony
UTÁLOK MOSOGATNI.

Van egy jó barátom,
aki porszívózik,
főz, bevásárol,
mosogat s a piacra is elér,
bizony
ő egy igazi konyhatündér,

hallom is néha,
-látod drágám
ő a mintaférj,
ahogy a párom mondja,
bizony
ő a bezzeg Jóska.





Hatvanadik születésnapjára,
nagyszerű élete párja
húszéves meztelen nőt,
táncosnőt
bizony,
varázsolt a házba,

s ahogy ült
a térdén a gyonyörűség,
s ő a kőkemény
melleit simogatta,
bizony
meg is fogta,

én szomorúan,
hogy a párom ne hallja,
mondogattam szájtátva,
elámulva, inkább magamba :
bizony-bizony :
bezzeg Jóska.

(2006 november )