Elcsendesül az este, alszik a világ,
Behúzza szirmait a fűben nyugvó virág.
Egyre sötétebb lesz, kihúnynak a fények,
Csupán az utcán álló lámpák fényei égnek.

Csak egy pillangó repked az éjszakába,
S leszáll nemsokára,szobád ablakára.
Szemén keresztül az arcodat nézem,
Kezed érintését még a bőrömön érzem.

Amíg te alszol én őrzöm az álmod,
Közben te csak szép álmodat látod.
Olyan szépnek mint még eddig soha,
Mely csodás emlékek végtelen sora.

Én közben csak meredten nézlek,
Gondolatban halkan feléd lépek.
Megsímítom gyengéden síma arcod,
Amíg vagyok nem kell vívnod harcod.

Mikor eljön a hajnal hazaindulok,
Ablakodon egy kicsi üzenetet hagyok:
Ha eljön az este ismét hozzád megyek,
Hogy minden éjjel álmod őrzője legyek.