Vannak napok mik nehezen telnek,
S az éjszakák is az ürességtől csengnek.
Van olyan óra mikor megfeledkezel,
És a percek sokaságának rabja leszel.

Vannak érzések miktől őrült táncot jársz,
S vannak miktől néha a pokolban is helyet találsz.
A gondok néha elválasztanak kulcsolt kezeket,
A nem úgy szánt mondatra is ráncolod a szemedet.

Mindenki járja a maga útját,
De valahol megtalálja a boldog pontját.
A ráncolt szem is mosolyogni látszik,
És ilyenkor a gondolatod is máshol játszik.

Rémisztő egy újabb nappal mi gondokkal máris tele,
De ha így kezded a reggelt a napnak soha sem lesz vége.
Mosolyogj édes!
Mert aki mosolyog nem lehet vétkes.

Ne hidd h nekem oly könnyű.
De ha mosollyal telik el napom kicsit egyszerű.
Mert találtam egy pontot ami boldoggá tesz,
Ami az erőmből soha el nem vesz.

Minden csak rajtad múlik
És a holnapod is ezen csúszik.
Bántani másokat nem érdemes,
Mert a csalódástól maradásuk lesz kérdéses.

De ezt is te irányítod
Hisz érzed h ki az aki melletted fontos.
Nekem az vagy és bántani nincs is szándékom.
A rossz napom nem rád zúdítom.

Így hát kérlek az nap mikor minden tiszta
Úgy állj hozzám h ne fordulj vissza.
Ne azt nézd mi volt és mi lehet.
Hanem h bántani, vagy szeretni tudsz engemet.