Ős csillagok ős fényénél
Éjnek titkos leple alatt,
Csobánc vára romjai közt
Lélek érint régi falat.

Ős falak közt ősi oltár
Őstáltos lejt ősi táncot,
Tündérlények kézenfogva
Fonnak titkon eszterláncot.

Ős oltárnak ősi kövén
Ősi, ifjú asszony fekszik,
Megfáradott teste alatt
Ős kő élővé melegszik.

Ős fény csillan ősi pengén
Az áldozat már nem kába,
Ívvé feszül a Szép teste
Kés hatolt a mellkasába.

Ősi sóhaj, asszony száján
Messze száll az ősi lélek,
Ősi lélek nyomában száll
Tündérszájról ősi ének.

Nyár asszonynak mellkasából
Patakzik jó ősi vére,
Oltárkőről csorog majd rá
Ősz fáinak levelére.

Ősi széllel ősi herceg
Érkezik ős falak közé,
Tetemét a nyár asszonynak
Eső könnyel megöntözé.

Vigyáz reá, ősi álmát
Nehogy bárki megzavarja,
Szép vérpiros levelekkel
Az oltáron letakarja.

Üres a vár, süvölt a szél
Ősi-őszi táncát járja,
Avar alatt alszik a Nyár,
Már a feltámadást várja...