Mintha valamit bedobtak volna.
Az ég lassan azúrba vált át,
Sugarak száguldanak boltozatján,
Hangnélküli örök szárnyalásban,
Nem törődve apró pontjainkkal.
Mintha valamit bedobtak volna.
Aprót csobbant,majd szétgyűrűzött,
Hajnalként indult,s a szerelemmé
Tágult testünk lüktető hajszálereiben.
Ha a szerelem lágy csobbanás,
Mi mennydörgő vízesés vagyunk,
Zuhanó morajjá halkulunk,csókolunk,
Halkulunk,bújunk unhatatlan,
Ragyogunk egymás karjaiban