Csak egy srác volt semmi más,
Egy a sok közül, mint a többi,
Nem gondoltam megszerethetem aztán,
Forrt a levegő, készült valami.
Kellettél nekem és kellettem neked,
Nézz magadra végül mi lett veled!

Most pedig végre figyelj rám!
Meggyűlöltelek, mert más vagy, mint voltál,
Csak egy nevetséges szerepet játszottál,
Egy percre talán el is hittem,
De már látom ki vagy igazán.

Talán azt hitted átverhetsz,
Talán azt hittem átverhetlek,
Mindenki tévedhet egyet.
Féltem, hogy törékeny a lelked
Közben csak egy kétszínű alak vagy,
Már sok voltál, hogy feldolgozzalak.

Most pedig végre nézz a szemembe!
Ne mondj semmit, csak nézz és hallgass,
Nem kellenek a hitvány szavak,
Egy pillanat és kiolvashatod minek tartalak,
Fáj, hogy az vagy akinek mutatod magad.

Te is csak a tömeget alkotod,
Nincs ami megkülönböztetné a hangod,
Fuldokolsz a saját és mások mocskában,
Esténként részegen fetrengsz a kocsmában,
Füveztek a haver verdájában,
Egész életed halálodig egy álom.

Most pedig végre figyelj rám!
Ébredj fel egy percre talán,
Nem érdekel mit tettél és teszel ezután,
Te már csak az maradsz aki voltál...

Csak egy srác semmi más,
Egy a sok közül, mint a többi.
Nem gondoltam meggyűlölhetlek aztán.
A levegő jéghideg lett,
Nem kellesz nekem, nem kellek neked,
De nézz magadra mi lett veled!