Az élet olyan, mint egy kukásautó:
Nagy, büdös, és undorító.
Az emberek jönnek-mennek,
Egymással hevernek.
Felszedik amit fel kell,
De lesz így is, aki nem kell.

Vannak fák és virágok,
Intelligens kukások.
Szelektálnak, válogatnak:
Csak azt viszik, amit nekik szabad.
Lassan mennek, rendezkednek,
Összeszedik, amit lehet.

Vannak fiúk, leányok,
Kurvák, és a kurvások.
Szelektálnak, válogatnak:
Csak azt viszik, akit szabad.
Lassan mennek, élvezkednek,
kihajítják, amint lehet...

Az élet olyan, mint egy kukásautó:
Nagy, büdös, és kiszámítható.
A szemetek jönnek-mennek,
Mindenkivel veszekednek.
Egymásnak is nekiesnek,
Összevesznek mindenkivel,
De lesz így is, aki nem mer.

Vannak, kiket kihasználnak,
De győztesek is lesznek páran.
Szelektálnak, válogatnak:
csak azt szidják, aki hagyja.
Vannak páran, csendben várnak -
Ha hagyod magad, egyből rádkap.

Vagytok ti, és vagyok én:
Vajon ki a színesfém?
A kukásautó nem vár meg,
Felpattansz, vagy maradsz még?
Jönni fog az máskor is,
Előbb utóbb magával visz...


2006 05 16