12.

Április végén megérkezett a dédi, beköltözött a házba katica anyukája Bözse, hogy mentesítsék a kismamát a házimunkák alól. Na, meg szolidaritásból is. Lélekben átvállalják a szülés terheit tőle. Elhatározták, hogy a szülést otthon vezetik le a mindenre kapható, jóságos háziorvos asszisztálásával, azzal az eshetőséggel is számolva, ha netán tán valami baj történne.

Bábaként csakis Trézsi, Tilinkó nagyanyja jöhetett szóba, hiszen a falu összes cigánypurdéit ő segítette világra. Amikor már kezdtek a fájások erősödni, akkor szépen előkészítették a szülőszobát. Forralták a vizet az újszülött fürösztéséhez. Hatóra felé betipegett a Mámi is. Szakértő szemmel felmérte a helyzetet. Felgyűrte a barhet inge ujjait könyékig, fehér kötényt kötött magaelé és rágyújtott egy szivarra.

Angyaltrombita magvakból teát főzetett és pár kortyot megitatott Katicával. Ettől megváltozott a tudtaállapota és mindent rózsaszínben látott. Homlokát megkente a főzettel, amitől megszűnt a fájdalomérzete. Aztán ráparancsolt, hogy guggoljon le, kapaszkodjék az ágyszélébe. A földre terített matracra, fehér lepedőt húzatott. A trombitavirág leveleiből sodort szivar bódító füstfellegétől mindenki felajzott, delíriumos állapotban lebegett. Mintha az égből szólna, úgy hallatszott a Mámi parancsszava: nyomni! És Katica alsótestéből, a szülőcsatornán keresztül pillanatok alatt kicsusszant a gyönyörű, egészséges kisfiú!

A doktor bácsi kigűvedt szemeket meresztve figyelte, beavatkozásra készen az eseményeket, de hálistennek nem akadt dolga. A Mámi hagyta kissé pihenni az újszülöttet, majd fejével intett, hogy Katica feküdjék hanyatt a matracon. Ekkor fogta a kisdedet, és anyja hasára fektette, úgy, hogy fülecskéje az anya szíve fölött legyen. Igy, még az elvágatlan köldökzsinóron át testi-lelki kapcsolatban volt szülőanyjával.

Pár perc telhetett el így, mikor a körzeti orvos szólt, hogy el kellene vágni a köldökzsinórt és kitisztítani a gyerek légútjait. A Mámi félretolta ollót tartó kezeit és eres, fekete, faágszerű karmai közé fogva csomót kötött a köldökzsinórra, majd elharapta. A leharapott darabot lila ajkai fölé emelte és nagy kortyokban nyeldekelte a kifolyó életerőt adó köldökvért. A kicsurgatott köldökdarabot megköpködte, és a levegőbe dobta, az isteneknek ajánlva.
–hej, Devla, hely: Sun! –rikkantotta háromszor. Sátán pedig a földről elrugaszkodva még a levegőben elkapta és lenyelte a köldökmaradványt.

Aztán a doktornak adta át a terepet. Az kiterítette a méhlepényt. Megvizsgálta, hogy nem maradt-e a méhben infekciót okozó darab. Miután mindent rendben talált, nekiállt összevarrni a gátat. A poklát (méhlepény) Sátán azonnal befalta. Így annak eltüntetésével nem volt semmi gond. Mielőtt megfürösztötték volna a hajnalban nyüjtött harmatvízben, Trézsi mámi leszedte róla a magzatmázat és a kismama arcára, nyakára kente.

–Ettől leszel szép, űde, harmatos bőrű csillagom! –mondta és egy korty angyaltrombitafözetet szájába véve, kifújva, megköpködte az anya köldökét, szeméremtestét.
–Ettől leszel termékeny, mint a köles! –rikkantotta, majd felemelte a fehér frotirtörölközőbe bugyolált kisdedet és kiballagott a csillagokkal teli szabad ég alá. A bennlévők megbabonázva, révületben követték. Martinkát felmutatta a Holdnak.
–Hold istene: szeresd, óvd, kövesd minden lépését Martinkának! Csillagok, vezéreljétek útján, ne engedjétek, hogy letérjen a számára a Devla által kijelölt útról!

A férfiak körben állva tekinteteiket az égre függesztették. Ekkor Bözse egy tálcán mindenkinek kihozott egy-egy pohár pálinkát. A férfiak mielőtt kiitták volna a vizespohárnyi nedűt, egy csöppet a földre köptek belőle az isteneknek, majd fenékig itták a poharak tartalmát. Ezzel a szertartás befejeződött. Bementek a házba. A nagy étkezőasztalt körbeülve a borsflaskát vallatták, amig a gőzölgő tyúkhúsleves az asztalra nem került.

A doktor bácsi megírta a jegyzőkönyvet a szülés lefolyásáról. A kicsi Nartin pedig ringó bölcsőjéből figyelte az őt, ünneplőket. Norbika nem állhatta meg, hogy ne puszilgassa az újszülött pici kezeit. Sátán pedig recés nyelvével, finoman végignyalta a kisded arcocskáját. Robi ölben vitte fel asszonyát a hálószobába, míg Bözse a bölcsőben ringó Martinkával követte. Miután magukra maradtak az ünneplők, kezdődhetett a kislakodalom.

A tyúkhúslevest követte a kakaspörkölt, majd a káposztás, borsos cigánypogácsa! Aztán jöhetett a rétes és jöttek sorban a vendelek. A szomszédgyerekek kinn támasztották a kerítést, és onnan figyelték az eseményeket. Bözse egy-egy tálcán sülthús, pogácsát vitt nekik. Ők pedig jókívánságokkal árasztották el az újszülöttet. A vacsora befejeztével a vendégekkel együtt az örömapa és Jenő átmentek a Kurta kocsmába hajnalig ünnepelni az újszülött szerencsés világrájöttét. Természetesen Sátán is velük tartott, és Jenő lábainál ülve együtt tutult a magukat részeg kómába ivó vendégsereggel.

Mert bizony a falu férfijai mind Jenő vendégei voltak ezen az éjszakába nyúló holdvilágos mulatozáson. Tilinkó és Nyenyere egy cimbalmost kerítve húzta a talpalá valót. A végén összekapaszkodva elénekelték a Schneider Fánit, eljárták a Tápéi darudöbögőst, majd hazakocogtak. Volt, akiket az értük jövő asszonyuk cipelt haza a hátán, úgy berúgott. Istenem, csak egyszer születik meg az ember, nemigaz?

Másnap kijött a védőnő. Mindent rendben talált. Elmagyarázta a teendőket, és magával vitte a szülés lefolyásáról írott jegyzőkönyvet. A községházán anyakönyvezték Martinkát, így Kurtacsök állampolgárává vált a kislegény. Az anyának hálistennek bőségesen volt tejecskéje. Hamar felépült a gyerekágyból és újra átvehette a háztartás irányítását. A dédimama és a nagymama még pár hétig velük maradt. Ezek voltak a szép napok.

Sütötték a réteseket, palacsintákat és a finomságokat. Közben megérkezett a grillező készlet is. Felállították és elhatározták, hogy Martinka egyhónapos szülinapján pezsgős grillpartin látják vendégül városi barátaikat, hiszen ők még nem is látták az újszülöttet.