Egy gazdag , különc úr házat építtetett magának az erdő közepén.Hamarosan rájött , hogy zavarja a rigófütty , meg a szajkócsacsogás.Otthagyott csapot-papot , azaz a házzal együtt mindent ami benne volt.Az ajtót jól bezárta , de az ablakot nyitva felejtette.Máshová , másik házba költözött.
Abban az évben meglepően korán jött a hóarcú öreg király: a Tél.Éhes volt a róka.Rátalált egy nyúlra , kergette kegyetlenül.Az ijedt nyulacska futott , futott , meglátta a házat és beugrott a nyitott ablakon.
A róka nem tudott akkorát ugrani , csak ugrált-ugrált az ablak alatt.Nem sokáig , mert megpillantott a szoba falán két puskát.Ismerte már , hogy milyen nótát fúj az ilyen szerszám , nem kivánt belőle talpalávalót.Gyorsan eloldalgott.
A nyúlnak nagyon tetszett a ház , különösen az éléskamra , amelyben két nagy száraz cipót is talált.Jobb azt rágcsálni , mint kint a szeles hidegben a fiatal fák kérgét!Elhatározta , hogy itt marad , a biztonságosnak tűnő helyen , legalábbis addig amíg a kenyerek kitartanak.Befeküdt a paplanos ágyba és arra gondolt: ilyen jó dolga még sohasem volt futós-lihegős nyusziéletében.
Ábrándozásából nagy dörmögés riasztotta fel.Egy medve nézett be a ház ablakán.Megrettent a nyúl , mert a medve nem csak málnázik , hanem halászik és nyulászik is , ha teheti.
A medve nem tudott bemenni , mert az ablakon nem fért be , az ajtó meg zárva volt és erős tölgyfából készült , vaspántokkal.Kérte a nyulat: engedje meg , hogy a házban telelhessen.A bundájára fogadja , hogy nem bántja őt , békésen alussza majd téli álmát egészen tavaszig.Ha nem engedi be őt a nyúl: itt bömböl majd naphosszat az ablak alatt.Igy lesz , rossz lesz!
A nyúl megvakarta fületövét:
- Nem tudom kinyitni az ajtót , nincs hozzá kulcsom , nem az enyém a ház , hanem tudod mit? A ház oldalánál láttam egy kitámasztott létrát.Mássz fel a padlásra , telelj ott.Igy te is fedél alá jutsz és nekem sem kell tartanom tõled.
A medve megfogadta a tanácsot.Mászott felfelé a létrán.Nagy súlya alatt le-letört egy-egy létrafok , de a végén valahogy mégis fel tudott kapaszkodni a padlásra.Ott igen jó kedve kerekedett , mert talált két füstöltsonkát , meg három szál kolbászt.
Falta-falta a finomságokat , majd pedig nyugovóra tért.Ám hó helyett most az esõ indult neki a magasból és , mivel a szél félrelökte az egyik cserepet a tetőn , kövér cseppek potyogtak a medve orrára.
A medve előbb sokáig méltatlankodott , azután jódarabig gondolkodott , végül pedig elszánta magát: felmegy a tetőre és megigazítja a cserepet.
No , a medve nem az a fajta cserepes , akiért a szív repes! Nehezen fért ki a padlásablakon , de a fő baj ott volt , hogy helyére igazította ugyan a félrebillent cserepet , de nagy medvesúlyával közben tizet is darabokra tört.
Mérges lett a medve , akár a hirtelenharagú ember , aki hozzánemértően fog a dologhoz és később nem tudja elviselni a kudarcot.Dühében ide-oda ugrált a padláson.Beszakadt a padlás és a medve lába megjelent a szobában , ahol a nyuszi bóbiskolt.
No , egy nyuszi sem szereti az olyan lakást , ahol a mennyezetrõl maciláb lóg lefelé!
Kiugrott a nyúl az ablakon , éppen jókor , mert a mennyezet tovább rongálódott és a medve lezuhant a szobába , bele a paplanos ágyba.
Bánatában magára húzta a paplant és elhatározta: pillantást se vet tavaszig e cudar világra!
Múlt az idõ.Már majdnem tavasz volt , amikor kulcs csörrent az ajtózárban.A gazdag úr jött vissza megnézni: rigófüttyös-e még ez a bolond erdõ , csacsog-e még benne fülsértően szajkó.
Hirtelen mit látott? Az ő paplanos ágyában valamiféle nagytermetű zsivány horkol! Júj , talán egy rabló?!
A neszre felébredt a medve , kinyújtotta a paplan alól egyik lábát.Az úr úgy megijedt , hogy egészen a faluig futott és ott rémülten kiabálta:
- Egy medvebundás rabló van az erdei házamban!
Felfegyverkeztek az emberek puskákkal , baltákkal , vasvillákal és nekiindultak , de a rablónak hitt medvét már nem találták ott a házban. Ő is megijedt - ő meg a gazdag úrtól és gyorsan máshová tette bundáját.
Az úr azontúl már sohasem jött ki erdei házába.Mindenkinek azt mesélte: jobb a városban , mert az erdő túl rigófüttyös , szajkós , szarkás , rablótanyás.
No , ha nem jött , nem jött.A ház padlására beköltözött két menyét , három denevér , meg egy kuvik.
A kamrában pedig Cincogivincogi Sámuel lett a lakó: a sárganyakú erdei egér.Az elhagyott ház korosodott , romosodott , de nem vált lakatlanná.