Nem vettem észre.
Beosont az ajtón.
Hangos volt a zene,
Rákendroll a magnón.
Gondolatok messze,
Éppen nálad jártak,
Kinek annyit írtam,
Kire annyit vártam.
Először csak egyet,
A mi dalunkat vitted,
Befért a zsebedbe,
S bosszús leszek, hitted.
Aztán visszatértél,
Loptad a zenémet,
Kedvenceim után,
A bakelit enyészett.
A szobám néma négy fal,
Lelkem kiürítve,
Itt maradtam magam;
Lemeztelenítve.