Nem vagyok telhetetlen, de tudom szerelmedből többre futja,
Nem tudom miért tartod vissza, miért nincs szabad útja.
Engedd hát felém, akármilyen formában éhezem,
Mert kell ez nekem, ennek erejétől létezem.

Nem várok többet, mint amit megadhatsz,
Csak annyira szeress, amennyire képes vagy.
Érezni akarom, ne félj, engedd bátran.
Hajolj közel hozzám, és csókólj meg lágyan.

Érezni szeretném, hogy én vagyok neked a legfontosabb,
Szeretném ha többet mondanád hogy mennyire szeretsz,
Na nem mintha nem tudnám, de szeretném hallani.
Ennél talán egy kicsit engedékenyebb lehetsz.

Nem szeretném ha csak azért mondanád, mert kérem.
Hogy nem szeretnéd mondani egyáltalán azt kétlem.
Tudom hogy szeretsz, hallom, látom, érzem,
Tedd meg nekem amit kérek, tedd meg nekem értem.

Szépséged nyílvánvaló, mégis mindig csak dícsérem.
Mert tudom hogy jól esik, pedig tudod hogy így érzem.
Ha rádnézek, a gyönyörtől megszólalni sem tudok.
Gyönyörű vagy nekem, szeretlek, és ez nem titok.

Lehet hogy nem érzed, de érzékeny lélek vagyok.
Törődést ígénylek, és nem eleget kapok.
Nem akarok vádló lenni, mert így is csodás veled,
De tudom hogy többre vagy képes, s nagyon szeretsz.

Ne félj hát kimutatni, mert én ebből élek.
Hogy ne húzzam idődet, rögtön a lényegre térek.
Mutasd ki hát nekem hogy mennyire szeretsz,
Tegyél meg mindent értem, amit csak tehetsz.