Testemet s lelkemet te élteted
Mint a földet a hűs nyári zápor
Miattad végtelen harc életem
Mint a fösvény pénze: kín és mámor
Szívemben végtelen boldogság van
S hogy elveszítelek, mégis félek
Mérhetetlenül szabad fogságban
Mennybéli pokol tüzében égek
Elemészt a szerelem vad vágya
Akarlak, és el is menekülnék
Sodor az érzések kavalkádja
Veled s nélküled élnék örökké
Te vagy a semmi és a mindenség
Megcsömörlöm tőled, s mégsem elég