Van egy álmom
Ahol őt várom,
Van egy vágyam,
Hol vele álmodom, meg ismét a reggelt.
Hol átkarol, s nem reszket
Már úgy a testem, mint a nélküle
Eltöltött hűvös reggeleken.
Hol a hercegem gyengéden,
Simogat és csókolgat.
Van egy érzés mely
Újra fellobban,
De egyedül nem megy soha.
Mert eljön a reggel
Felébredek
S a hercegem a csókok,
A vágyak, az érzések,
Mind elúsznak.
Mint felhő az égen.