Fáj minden mindig csak a szenvedés,
Egy perc boldogság mely valós
De a többi mind kárba vész.
Kihull az utolsó könnycsepp érted még
De többet ne remélj.
Majd ha megtanulod az élet egészét
Keress, s újra tiéd lehetek még.
Egyszer talán idővel megbocsátok én.