Ha örülsz, és is örülök,
Ha sírsz, én veled sírok.
Ha lelked bánatos, az nekem is fáj
Ha rám nézel, mindig mosolyogjál.

Ha szeretsz, én viszont szeretlek,
Ha gyülölsz, én is gyülöllek.
E két érzés egyaránt a véglet,
Csak arra vigyázz, inkább a szeretet
legyen a vezéred!

Olyannak szeretlek, amilyen vagy
Hibáiddal együtt ilyen is maradj.
Ez érzéseimben mit sem változtat,
Hisz létezel s az enyém vagy!