Nem véletlen a mondás, hogy „isten szeme mindent lát!” Ugyanis miközben a földönkivüliek és a kanördögök Józsibácsival és Vityával alkudoztak a szerelmi bájital Zéta Retikulumra való importjáról, az alatt a Mindenható, teremtő atya sem volt tétlen. Figyelt és így gondolkodott.

–Mi lenne, ha az állandóan egymást gyilkoló emberiséget visszatérítenénk a szerelmi csaták vívására? Ha elmerülnének újra a szerelmi örömök, a gyönyör hajszolásába az eszmék, ideák ütköztetése helyett, akkor végre békesség lehetne a földön.
Mindenekelőtt két kerubját küldte le a földre, Vityához, hogy próbálják őt rávenni, álljon a jó ügy szolgálatába. Annyit elöljáróban el kell árulnunk, hogy a kerubok, fiatal, szűz fiúkból kiválasztott szolgálattevők. Feladatuk, a tudás megszerzése és annak őrzése.

A két kanördög, Umbi és Sambec tulajdonképpen csak éjszakai szeretkezésekben állt Vitya szolgálatára, nappal heverésztek és élvezték az alvilág sötétsége után, a földi virágoskert gyönyöreit. A kertben tanyáztak. Függőágyaikban heverészve szívták magukba a trombitavirágok bódító illatát, hogy kellőképpen felajzva éjjel rendelkezésre álljanak Vitya kéjvágyának kielégítésében.

Vitya aznap távol volt, amikor megérkeztek. A két, gyönyörűséges, adoniszi testű, pirosarcú, ártatlan arkangyal fiúcska leszállt a trombitavirág ültetvény kellős közepébe, és azonnal beszívták a virágok bódító illatát. Miután kellőképpen betőtekeztek, elkezdett bennük mocorogni a nemi vágy. Amint ott bóklásznak a kertben, megpillantják a függőágyban heverésző két kanördögfiókát, szárnyaikat meglebbentve fölébük lebbennek.

A két, cigánygyereknek álcázott kanördög igencsak megörült az égből pottyant keruboknak, s mivel szintúgy fel voltak ajzódva a trombitavirágok illatától azonnal elkezdtek szeretkezni velük. A nagy hancúrozásnak Kuzma, Kuzmovics megjelenése vetett véget. Gondterhelten telepedett a kecskelábú asztal mellé. A kanördögök kiugrottak a szerelmi fészekből és máris hozták a feta sajtot, kecsketúrót és a lófingatót. Miután Vitya elverte éhét, hátradült a fonott vesszőfelban és jólakottan lehunyta a szemeit. Ekkor mintha köd ereszkedett volna rá, mintegy delíriumban kikászálódott a fotelból és az eperfa alatt álló hencserre vetette magát.

Alighogy lehunyta szemit, a két kerub ráreppent és miután tubigatyájától megszabadították sec perc alatt, máris elkezdték munkába venni bíborfurulyáját. Vitya a kéjtől felnyögött, de nem sok ideje maradt a meghökkenésre, mert Tilla máris beleült bíborlándzsájába, míg Lila ráhasalva fodros ajkaival végtelen szerelmi csókkal forrt össze vele. Vitya a hetedik menyországban érezte magát. Tudatából azonnal kitrölte a két kanördögöt és csak a szerelmetes kerubokra koncertrált. Mélyet hörögve, kéjmámorban élvezett el, majd miután lefordult róla Tilla, felült és megpillantva Lilát, magalá gyűrve, bíborlándzsájával rohamra indult a másik gyönyörű ifjú kielégítésére is. Miután őt is magáévá tette hanyattvágta magát a hencseren és a féltékenyen őt, megközelítő kanördögöket elhesegette magától. Elég volt mára!

Miközben az álmok mezején járt a két kanördög összeverekedett a kerubokkal. A nagy kiabálásra, és pufogásra ébredve azonnal megvakarta a jobb fületövét, csettintett és a két kanördög visszament a pokolba. Úgy eltűntek, mint a kámfor. A kerubok hozzábújva, forró testükkel melengették, és végigcsókolták a lábbujaitól a fejbúbjáig. Vitya káprázva ült fel és kérdezgette őket.
–Hát ti kik vagytok, és hogyan kerültetek ide?
–Mi kerubok vagyunk, és maga a teremtő atya küldött egyenesen hozzád, hogy legyünk segítségedre, annak a feladatnak a megoldásában, amit kiszabott részedre.
–Gondoljátok, hogy helyettesíteni tudjátok a két kanördögöt?
–Minden tekintetben –vágták rá magabiztosan és hogy semmi kétsége ne legyen igazmondásukról máris munkába, vették Vityát. Míg egyikük biborfurujáját ajkai közé véve kellő kőkeménységűvé alakította, addig másikuk máris lemeztelenítve magát, lecsatolva szárnyait tűzforró ánusát kitárva beült Vitya bíborlándzsájába.

Felváltva elégítették ki mágusunkat. Mikor már elalélt a kéjtől akkor a hasára telepedtek és angyali mosollyal az arcukon huncutul incselkedni, kezdtek vele.
–elhiszed-e, hogy mindenben helyettesíteni tudjuk ördögbarátaidat?
–Ami azt illeti a szeretkezésben túltettetek rajtuk. Belőletek nektárillat árad, míg a kanördögöknek penetráns kanszaga volt. De, képesek vagytok-e természetfölötti jelenségeket előidézni. Transzperszonációt, antigravitációt végezni?
–Mindenre képesek vagyunk, amire a teremtő Atya képes. Az ő hatalma felette áll az ördögökén.

–Ha, így van, akkor most jelenjen meg és adja elő, hogy mi a feladatom!
Abban a pillanatban, hogy ezt kimondta kifordult a tér, és ő negyedik dimenzióban máris a menyei Atya előtt találta magát. A két kerub, újra felcsatolt szárnyaikkal az atya karosszéke mögött foglalt helyet és szárnyaikkal legyezgették őt. Az atya elmosolyodott és valószínűtlenül kék szemeivel rájuk tekintve egy gyermek ártatlanságával megkérdezte őket.
–Miért hoztátok elém ezt a földi halandót?
–Ő akart veled szembesülni Teremtő Mennyei Atyánk.

–Szóval, te földi halandó kételkedni merészeltél a létezésemben? –fordult Vityához. Vitya káprázattól kábán így válaszolt.
–Már nem. Állok rendelkezésedre Atyám.
–A tervem, ami isteni terv és számodra parancs, a következő.
–Meg kell oldanod az általános leszerelést! Be kell fejezni mindenféle háborút a földön. Meg kell szüntetni a terrorizmust, és meg kell semmisíteni az összes fegyvereket. Beleértve a nukleáris fegyverektől a légpuskákig, mindent. A fegyvergyárakat el kell törölni a föld színéről.
–És, milyen alternatívát kínálsz helyette nagy jóuram?

–Visszaállítom a teremtéskor eltervezett, szeret, szerelem, kéjvágy szent hármasát. Az embereket visszatereljük a szeretkezésre és utódnemzésre. A szeretkezésben leljék örömüket. A szeretkezés minél rafináltabb módozatait agyalják ki és sex olimpiákon mérjék össze tudásukat.
–Uram, porszem, mitöbb: játékszer vagyok kezeidben csupán. Nem érzem magamat alkalmasnak a feladatra.
–Mért keresel kibúvókat ember? Hiszen kiválasztottalak!
–Uram, végezhet-e valaki lelkiismeretes munkát, ha nem azonosul a vezérfonallal?
–Éspedig?

–A szeretkezés számomra alternatívan jelenik meg. Az azonos nemű embertáraimmal tudok igazán jót szeretkezni, utódnemzés nélkül.
–Nem mondtál újat fiam. Ne feledd, hogy isten szeme mindent lát. Mit gondolsz, miért kerestek meg tégedet a hímnős ufók? Azért fiam, mert annyira elbuzultak, hogy már az önmegtermékenyítésre sincs andungjuk. A te kéjvágyfokozód és a Józsibácsi búgatópor az ami kihozza őket ebből a csapdából.
–Uram, te nem ítélsz el engemet ezért az ízlésficamomért?
–Nézd, majd behunyom olykor a szememet, ha éppen valamelyik kerubomat teszed magadévá. A munka, amivel kompenzálod, az mindennel felér! Fátylat borít a ferdehajlamodra.

–Ó, drága mennyei atyám: csókolom a szívedet!–hálálkodott Vitya és kezet csókolt az Atyaúristennek. Az pedig elmosolyodott és Vitya fején nyugtatta egy pillanatig tenyereit. Ettől Vitya felvillanyozódva és megdelejezve azonnal elfogadta az Úristennel kötött szerződést. A mennyei Atya felvázolta a tervezetet.
–Két kerubom mindenben segít neked. Tér-időugrás, téráthelyezés, transzperszonáció, alakváltoztatás nem akadály. Első feladatod a büröktea por alakban való elkészítése. Józsibácsitól, amig a Zéta Reticulumon tartózkodik, átveszed a kőrisbogárpor előállítását. Angyaltrombita porod van bőven. Most már csak a stratégia előkészítése van hátra.

Amint innen visszatértek azonnal elkezded a gyártást és a készletfelhalmozást. Ha mindegyikből lesz raktáron száz pud, akkor a kerubok útján jelented nekem. Én pedig kiadom az egyes számú parancsot végrehajtásra. –fejezte be a mennyei atya az eligazítást és egy forró ajakcsókban forrt össze balzsamillatú ajka a bénultan pislogó Vitya ajkaival. A csók alatt agya olyan kéjmámorban úszott, hogy úgyérezte a teremtő, ő, maga tette őt magáévá. Ánusa égett és tüzelt a kéjtől. Teste beleremegett a mámorba. Kisvártatva elengedte az Atya és így szólt hozzá.

–Ezt az érzést kell majd elültetned szereiddel az emberekben. Agyukat átmosva, a szeretkezés
Szemaforját szabadra állítva fel kell őket ültetned Ámor vonatára. Míg a fegyvergyárosokat, a törvényhozások héjáit, a hadurakat, a megsemmisíteni kiszemelt szerelvényekre pakolva elindítjuk a pokolba. Visszaküldjük őket Belzebubhoz a gyehenna bugyraiba. Minden utasítást időben megkapsz kerubjaim által. Most elmehettek! –intett és kifordult a tér. Pillanatok alatt Kurtafán találták magukat Vitya villájának kertjébe a hencseren. Ha pedig már visszakerültek, akkor újult erővel vetették bele magukat a fiúszerelem gyönyöreibe. Mert Vitya tartotta magát a népi mondáshoz: „jobb ma két fiúszerető, mint holnap egy házsártos feleség!"