Feltöltve: 2006-09-19 22:07:11
Megtekintve: 6008
Látom a mezőt
Alattam táncol a lüktető patak,
Szürkén szikráznak benne a halak.
Sziklákat kerüli gyorsan a víz,
Tengerhez, óceánhoz; valahova hív.
Látom a mezőt...
Leveleket susogtat halkan az erdő,
Rókafik játszanak lejjebb a lejtőn.
Szél borzolja a fűszálakat;
Messze hív, hol kis láng lobban.
Látom a mezőt...
S ezek után megyek, merre kérnek,
Szívembe tőrt, kést remélnek.
Szerelem elhagyott, család is elmart,
Nincs, miért maradjak, lelkem is elhalt.
Látom a mezőt...
A vér még buggyan, számban érzem,
Levetettem ezzel minden, minden vétkem.
Elfordulok, s csak egyet lépek még:
Zuhanok, látod, alattam a mély.
Látom a mezőt...
S egyszer /nem soká/ földet is érek,
Szemedben nem látok részvétet.
Utolso lehelletemmel csak ennyit üzenek:
'Kedvesem, Drágám, örökre szeretlek!'
Látom a mezőt, melybe belevesztem.
Szürkén szikráznak benne a halak.
Sziklákat kerüli gyorsan a víz,
Tengerhez, óceánhoz; valahova hív.
Látom a mezőt...
Leveleket susogtat halkan az erdő,
Rókafik játszanak lejjebb a lejtőn.
Szél borzolja a fűszálakat;
Messze hív, hol kis láng lobban.
Látom a mezőt...
S ezek után megyek, merre kérnek,
Szívembe tőrt, kést remélnek.
Szerelem elhagyott, család is elmart,
Nincs, miért maradjak, lelkem is elhalt.
Látom a mezőt...
A vér még buggyan, számban érzem,
Levetettem ezzel minden, minden vétkem.
Elfordulok, s csak egyet lépek még:
Zuhanok, látod, alattam a mély.
Látom a mezőt...
S egyszer /nem soká/ földet is érek,
Szemedben nem látok részvétet.
Utolso lehelletemmel csak ennyit üzenek:
'Kedvesem, Drágám, örökre szeretlek!'
Látom a mezőt, melybe belevesztem.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!