Télbe hajlik lassan az ősz.
Fák levelével játszik a szél.
S gyermeki örömmel kerget
Fel-felkapva egyet-egyet.

Pusztulásra ítélt madarak
- Egyikről át a másikra -
Nem törődve közelgő téllel,
Szállnak-szállnak ágról ágra.

Bottal sétál az Élet,
Mit e tájban talált.
Levélborított ösvényen
Várja társát, a Halált.