Szerelmünk tüzében
fogantál meg,
Közös akaratból,
vágytunk Téged!

Minden olyan más volt
ezen az éjszakán,
Megéreztem akkor,
Új élet indul el útján.

Szinte láttalak,
egy harmadik életet,
itt még nem láttam
kialakult képedet,
de éreztem testemben
kicsiny kis létedet!

Alig telt egy hónap el,
Mikor érkezett Tőled egy jel!
Igen, tényleg itt vagy, létezel!
Mint boldogságunk fénye,
ragyogtál fel!

S igaz, merősítést kaptunk,
Terhes, Kismama - mondta orvosunk.
A boldogságtól a családnak
ragyogott az arcuk!

Fejlődésnek indultál, elég gyorsan,
hétről-hétre egyre nőtt a hasam.
Az ultrahangos vizsgálaton már látni is lehetett
Miként fejlődik bennem a Te kis tested!

Halottam piciny kis szívednek
hangos dobogását,
Éreztem hasamban testednek mozdulását.
Már mint egy görögdinnye!
Hasam oly nagyra nőtt,
Jézusom! hát mekkora lesz ez a kölyök?

Hogy megtudjuk, ennek napja is eljött,
Március 9-én szüléshez készülődök.
A félelemtől s a fájdalomtól csak a várakozás nagyobb,
Végre láthatlak Téged, már csak erre vágyok!

Kíváncsiság és egyben félelem,
Jaj, csak mindened meglegyen!
Fiú vagy? - vagy Lány?
El sem képzelem!

Nevek a tarsolyban, mindkét esetre,
Szemeim már egyre az órát fürkéssze,
Már nem sokára jön a baba, mondják az orvosok,
Lélegezzen, majd fújjon nagyot!

Látszik már a feje! Rögtön meglesz!
Utolsó erővel még egy nagyot nyomjon!
S egyszercsak - a baba kicsúszott!
Sírni tud-e, feszült pillanatok.

Igen,Igen! Hangos Oázás törte meg a csendet,
Kisfia Született!!
Mi legyen a neve? - Attila!
Mint a fejedelemnek.
Szemeim sarkából örömkönnyek peregnek.

Mosdatnak Téged, majd idehoznak Hozzám,
Ilyennek képzeltelek, Én kicsi Babám!
Már Édesapád is ragyogva néz Reád,
Megszülettél Te, büszkék vagyunk Rád!

Mi vagyunk így most, Egy Kis Család!