Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Beetle_178
Alkotások száma: 75
Regisztrált: 2006-03-10
Belépett: 2017-10-15
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (9)
-Egyéb prózai alkotások (10)
-Dalszövegek (1)
-Versek (51)
Képgaléria
-Rajzok (1)
-Fotók (1)
Feltöltve: 2006-09-15 00:31:58
Megtekintve: 6268
Várt váratlan
Gyűlölettel a szemében tekintett a monitorra. Szíve sajgott, mint még soha. Várta a pillanatot amikor felébresztik és kiderül, hogy ez mind csak egy álom. De hiába várt. Belerúgott a gépbe, kitépte a zsinórokat a falból és zokogva kiszaladt az utcára. Jól esett neki a napfény. A meleg símogatta az arcát, haját fújta a szél. Rég nem járt már az utcán. Hirtelen rádöbbent, hogy Leventének volt igaza. Ő egy chatfüggő. Az a tény, hogy annak az embernek igaza volt, aki vérig sértette és gyűlöletet fakasztott belőle, elviselhetetlen volt. Sokáig ült még magában a parkban. Nézte a fákat, s arra gondolt, hogy ő miért nem élhet ilyen békés életet. A fák nézik az embereket, néha meghajolnak a természet előtt, néha dacosan fent hordják az ágaikat, néha pedig bölcsen tekintenek a fiatalokra. Nem tudta, hogy mit tegyen. Várt valamire. Egy jelre. Egy jelre, ami megmutatja neki az igaz utat.
-Kata!-
Kata körbenézett és egy ismerős szempárt látott meg. Gondolkodás nélkül a nyakába ugrott és zokogni kezdett. Laci csak állt, mint a büszke fák és tűrte, hogy egy nő könnyei áztassák az ingjét. A lánynak senki másra nem volt szüksége, csak a fiúra. Laci, Kata legjobb barátja volt. Egy olyan barátja, akinek mindent el mert mondani, és nem úgy tekintett rá, mint egy férfira. A lány elmesélte Lacinak, hogy mi történt. -Az a szemét, tetves féreg kihasznált, megalázott, lehordott. Pedig semmi oka nem volt rá, hisz én csak őt szerettem. De félreismertem őt. Azt hittem, hogy végre boldog lehetek. Mellette. De neeem, mert neki nem elég egy nő. Neki 600 kell.-
Laci szóhoz sem jutott. Ismerte Levente és Kata történetét. Nem gondolta volna, hogy ilyen rosszra fordultak a dolgok. -Ne foglalkozz vele. Verd ki a fejedből. Teljes értékű ember vagy. EMBER. Igazi ember, mély érzésekkel, amit könnyen kihasználnak. De ez a te hibád is, mert túl nyitott vagy és érzékeny.- A lány mindig csodálattal nézett a férfira, ha beszélt. Ő volt az egyetlen olyan ember, aki megértette őt. -Tudod mit? Gyere át pénteken. Betépünk, megnézünk pár dvd-t és minden jobb lesz- Kata nem tudta, hogy mitévő legyen. Mindig is elítélte a tudatmódosító szereket, de most bármit megtett volna azért, hogy felejtsen.
Pénteken a lány elment Lacihoz. Kata időközben rájött, hogy az érzelmek amik Leventéhez fűzték elhalványulnak. És miért? Mert Kata egy álomképet szeretett, egy olyan képet, amit maga állított fel. Egy olyan képet, amit látni akart.
A szoba telis tele volt gyönyörű képekkel, füstölövel, legyezővel. Keleties beütése volt a szobának. A háttérben halkan Depeche mode szólt. A lány a székben űlt és mesélt. Elmesélte mindazt ami a kis lelkét nyomta. Laci az ágyon ült és tekert egy cigit. A fiú mindig türelemmel végighallgatta a lányt. Titokban mindig is vágyott a lányra. Laci tudta, hogy mekkora kincs is Kata. De sosem mert kezdeményezni, mert nem akarta elrontani ezt a bizalmas kapcsolatot. Félt. Ahogy végignézett a lányon borzongás kapta el. Úgy megölelte volna, de nem tehette. Egyenesen a cigit nézte amit háromszor újra és újra tekert. Kata leoltotta a villanyokat, neonfényt be és leült a srác mellé. Az első két szívás után már szédült, de nem tudta hol a határ. Hirtelen kirohant a lány és Laci csak hangokat hallott. Kata rosszul lett. Hányt. A fiú kiaszaladt a lány után és fogta a homlokát és szavakat súgott a fülébe. -Nincs semmi baj. Nyugodj meg. Édesem, Szerelmem figyelj, jobb kint, mint bent.-
Mindketten nevetőgörcsöt kaptak. A rosszúllét már sehol sem volt.
A hányástól a lány nagyon legyengült, ezért lefeküdt az ágyra. Laci mellé telepedett és vizes ruhával borogatta a lány homlokát. Mikor Kata felébredt Laci aludt. Egymás karjaiban aludtak. A lány megijedt a férfi közelségétől, de nem mozdult. Jó volt végre érezni azt, hogy szeretik. Végigsimította a lány Laci hátát és keze elidőzött a srác arcán. A fiú már akkor is fent volt, amikor a lány a hátát végigsimította, de nem mozdult, nem akarta, hogy ennek a pillanatnak vége legyen. Szerette a lányt, mostmár biztosan tudta. Laci beletúrt a lány hajába és várta a reakciót. Talán arra számított, hogy Kata felugrik és hazaszalad és végleg elveszíti. De a lány csak egy pillanatra megdermedt, majd szembenézett félelmeivel és kinyitotta a szemeit. Vibrált a levegő. Szinte látni lehetett. Mélyen egymás szemébe néztek, s Laci megcsókolta Katát. Úgy forrt össze ajkuk, mint két viaszdarab, amik soha többé nem szakadnak el egymástól.
Az a pillanat még mai napig tisztán él bennük. Szerelmük mai napig oly erősen tart, mint abban az egy pillanatban.
Kata elfelejtett minden rossz dolgot, ami vele történt. Boldogság önti el lelkét mikor a múltra gondol. Minden ami volt, csak egy-egy emlék. A jelenben csak örömök érik. Szíve együtt száll egy olyan férfiéval, akinél jobbat, soha az életben nem talál. Szeretlek Kicsim!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-11-16 01:12:05
Köszönöm Katr :) Lae
2006-11-10 00:06:50
"A fák nézik az embereket," én meg csak lesek.......micsoda látásmód......)))))))))))))