Hajnalok hajnala!
Hozzád szól az ima,
Csűri, az ég s csavarja,
Nem levén szívemnek otthona,
Álmodd meg helyettem a jövőm ó tiszta égbolt,
Felhők keljenek útra velem, ahogy az régen volt,
Bocsásd rendelkezésemre a vég lehetőségét,
Élhessek vele, ahogyan már sok ember vele élt.
Bocsásd rendelkezésemre a jövőben élni akarást,
A múltamból való elszakadást,
Engedd meg, hogy porrá zúzzam szívemet,
S hogy így is szabadon élhessek
Engedd hozzám a falat szorosan
Testemhez simuljon minél jobban
Lélegzetem érezzem minden zegben-zugban,
Ne ócsárolhassam többé a múltam,
Vadállatból szelíddé legyek,
Ne kelljenek ehhez ígéret hegyek,
Legyen valaki, aki lebontja a falat,
Legyen, aki úgy bánik a vérszomjas korccsal, hogy az egyet sem ugat,
Legyen ő az, aki elfújja, a gondokat, mint a könnyű szél,
Legyen ő az, aki majd a jövőről mesél, regél, zenél..
Hozd el nekem őt, mert meghalok szégyenben,
Engedd közel hozzám, hogy testem, lelkem tovább élhessen
Fejtsd le arcomról álarcomat,
Hogy megmutathassam igaz arcomat, valómat..
Zengjen a pacsirta hangja a végtelenbe,
Zengjen szívem dallama, az ő fülébe, ki lelkem megmentette,
Engedd, hogy megszabaduljak rabságomból,
Engedd, hogy legyen, aki a sok rossz után jóval kárpótol, trónom mellett trónol,
Vigyázza álmom-vágyam,
Engedd, hogy őt, az egyetlent meglássam, varázsold meg vágyam...

2006. szeptember 11.