Egy kiéhezett félelem,
Mely minden szívben megterem,
Egy vérrel megírt gondolat,
Fejezd be, a sorsodat.

Hallom hangját a létnek,
Dörög a föld, ahogy égnek,
A lelkek köröttem ropognak,
Érzem az ízét, a húsodnak.

Egyszer majd, mikor kiásom magam,
A sírbörtön engem már nem akar,
A vég órájában megszűnik a lét,
Amikor egy lesz a föld és egy lesz az ég.

Az ítélet pillanata, a bűnös vég-szava,
Lüktet a vér, hangja már zokog
A penge lesújt, a vér csorog,
Hallgasd szavam, ahogy suhan,
Ahogy a fej a porba zuhan,
És nézd, mit látsz most ember?
A bűnöd, ami már nem kell?
Hát szólíts, ha mersz,
Fordulj kereszt,
Kulcsom a zárban,
A vég órájában
Nevem titok,
Egy démon vagyok.

Szólíts, ha mersz,
Fordulj kereszt,
Koporsóm nyílik,
Világod fénylik.

Egy démon vagyok,
Nevem titok,
Egy démon vagyok,
Pusztuljatok!

1998.08.12