Talán esőcseppek azok az arcodon?
Amik legördülnek a halvány alkonyon?
Csak nézem, mi az a kicsiny kis patak,
Ami az imént a szemed sarkából fakadt.

Csillogó könnyek a barnás-zöld szemekben
Mi lehet az oka, vajon mit tehettem?
A fátyolos szemekbe, ahogy belenézek
Belül a szívemben vad szorítást érzek

Háborgó érzelem, én ezt nem érthetem
Benned a tomboló, tajtékzó végtelent.
Határtalan lelked csitítani kéne ,
A vihart messzire száműzni végre.

Vidám arcodat szeretném már látni,
Szemedbe ismét pajkos mosolyt csalni
De a cseppek már száradni látszanak
Hullócsillagként tova szállanak.


2001