ujjak között a hajszálak fémei
ragyognak
angyal vagyok
távoli szimmetrikus csoda, -metamorfózis-
lásd,
a napba éjjel lámpákat rejtettem
mélyen a lángjai alá fészkelőn
nyakam tekergetve
nyújtogatva döntre jobbra balra
és vállaim is csak zörögtek -ezernyi
ezernyi apró cseppet koppantva
az indulás örömére-
őszinteségből
(abból fújtam az összes szappanbuborékot)
mind szétszakadt,
márcsak sárga napom van meg
és a szálak a tenyér között..