Bíbor köpenyét a hegyre
ráteríti /már/ az alkonyat
Félhomályba merül a táj
(alagútnál fut a vonat)
Sárga napraforgóföldek
Csendbe süllyed a zöld határ
Figyellek halk neszek között
Szemed kékje, akár az ég
a somogyi dombok fölött
vagy mint tenger, mi érből nő
s én beleveszek, beleveszek
Mély csendben eső csepereg
Fejem felett csillag ragyog
Levélen gyöngy megremeg
Holdmézcseppen át lesem arcod
Lesem arcod, lesem arcod, lesem arcod

2004. VII. 22.