Kedvesem a poharát
két kezébe fogta
úgy nézett s beszélgetett
velem.
Elmerültem hangja dallamába,
szeme zöld kútjába s
eltűnődtem finom ujjait figyelve:
mi lenne, ha én lennék
a pohár helyében?
/... Ha virág lennél,
ide ültetnélek
egy cserépbe
magam mellé, (a napfényre)
hogy /mindig/ a közelemben
legyél./

2005. I. 3/III. 20.