Feltöltve: 2006-08-26 22:33:49
Megtekintve: 6108
Menetközben változnak a játékszabályok
"Egy 21-éves svéd lány gondolataiból. Nehéz elöre metudni hogy egy kapcsolat mely játékszabályok szerint megy majd végbe.
A játékszabályok menet közben megváltozhatnak
M inden nap tanulok valami ujjat. Megkellett tanulnom azt is hogy óvatosnak kell lennem. Példaul akkor... hogy kiben bízhatok meg.
Nemis olyan nehéz mint gondoltam megszerezni a mások bizalmát amikor azt hiszem/hisszük mindketten, hogy megegyeznek a játékszabályaink.
És ha már elkezdödött a "játék" akkor már gördül is folyamatosan elöre, magátol is.
De - észrevettem - hogy ekkor már kínos és nehéz kilépni. Pedig sokszor szügséges lenne.
Mindenki szeretne jót gondolni az embertársainkról. Bolondság lenne mindég abból kiindulni hogy nem megbízhatóak mielött megadnánk nekik a lehetöséget a bemutatkozásra. Ilyesmi azonban - hogy melyek a játékszabályok - csak a "játékközben" derülnek ki, mert csak akkor derül ki igazán hogy ki kicsoda. Amikor már késö, akkor derül ki elöször hogy milyenek.
Ilyenko r veszem észre hogy egyesek csak a saját javukra figyelnek és vannak olyanok akik mindég gyözedelmeskedni szeretnének. Minden áron. Letipornak másokat a céluk érdekében. Csak a saját játszmájukat játszák az ök által megszabott saját játékszabályaik szerint. - De muzsáj nekem is ezekhez a játékszabályokhoz igazodnom?
Ez a felismerés, amikor megtörténik nagy nehézségeket szülhet. Mert csak ekkor veszem észre hogy megváltoztak a játékszabályok. Csak úgy menet közben, és már én is benne vagyok a menetben.
Ilyenko r tanulom meg hogy elöször a játékszabályokról kellne megeggyezni mert késöbb ez aligha megy. De ezt hogyan?
Ha mégis rosszul jött ki a dolog, ezt úgy könyvelem el hogy, kaptam most egy leckét. Remélem hogy tanulok belöle. Nehogy megtörténjen ujra.
Ezért vagyok óvatos!"
A játékszabályok menet közben megváltozhatnak
M inden nap tanulok valami ujjat. Megkellett tanulnom azt is hogy óvatosnak kell lennem. Példaul akkor... hogy kiben bízhatok meg.
Nemis olyan nehéz mint gondoltam megszerezni a mások bizalmát amikor azt hiszem/hisszük mindketten, hogy megegyeznek a játékszabályaink.
És ha már elkezdödött a "játék" akkor már gördül is folyamatosan elöre, magátol is.
De - észrevettem - hogy ekkor már kínos és nehéz kilépni. Pedig sokszor szügséges lenne.
Mindenki szeretne jót gondolni az embertársainkról. Bolondság lenne mindég abból kiindulni hogy nem megbízhatóak mielött megadnánk nekik a lehetöséget a bemutatkozásra. Ilyesmi azonban - hogy melyek a játékszabályok - csak a "játékközben" derülnek ki, mert csak akkor derül ki igazán hogy ki kicsoda. Amikor már késö, akkor derül ki elöször hogy milyenek.
Ilyenko r veszem észre hogy egyesek csak a saját javukra figyelnek és vannak olyanok akik mindég gyözedelmeskedni szeretnének. Minden áron. Letipornak másokat a céluk érdekében. Csak a saját játszmájukat játszák az ök által megszabott saját játékszabályaik szerint. - De muzsáj nekem is ezekhez a játékszabályokhoz igazodnom?
Ez a felismerés, amikor megtörténik nagy nehézségeket szülhet. Mert csak ekkor veszem észre hogy megváltoztak a játékszabályok. Csak úgy menet közben, és már én is benne vagyok a menetben.
Ilyenko r tanulom meg hogy elöször a játékszabályokról kellne megeggyezni mert késöbb ez aligha megy. De ezt hogyan?
Ha mégis rosszul jött ki a dolog, ezt úgy könyvelem el hogy, kaptam most egy leckét. Remélem hogy tanulok belöle. Nehogy megtörténjen ujra.
Ezért vagyok óvatos!"
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!