Nagy hiba, mit elkövettem,
Ezzel egy barátot vesztettem.

Nem értem, hogy miért tettem,
Tiszta lelkét beszennyeztem.

Visszaéltem bizalmával,
Ezzel a szép adománnyal.

Annyit azért még remélek,
Egyszer a szemébe nézek.

Egyszer mellé ülhetek,
Meghallgat, mást nem kérek.

Bűnömet most én belátva
Had legyek önmagam bírája.

S az ítéletet kihirdetem,
Barátságra érdemtelen.

Budapest, 2006. február 1.