Mennék, indulnák már, de nem tudom hová,
Tenném a dolgomat, de azt se tudom, mit tegyek.
Tehetetlen vagyok, mert nincs kezemben a döntés,
Szenvedek, és nem tudok megoldást találni.
Gyötrődve siettetném, hajtanám az időt,
De a napok csigalassúsággal vánszorognak csak.
Várok egy kis jelre, mely megnyugtatna,
Biztató szóra, mely nyugalmamat visszaadja.
Remélem egyszer, megnyugszom majd,
S a lelki békém helyre állhat.
És addig?

Budapest, 2006. január 27.