Feltöltve: 2006-08-13 00:16:13
Megtekintve: 6350
Tündérmese /5./
Palkó.
Már harmadik éjszaka, hogy Palkó nem alszik. Állandóan forgolódik, sóhajtózik. Ha elszunnyad, rövid idő múlva felriad. Nem tud kibékülni a helyzettel, nem akarja semmiképpen ezt elfogadni. Nem akarja tudomásul venni, hogy anya és apa elválnak. Ő mindkettőjüket nagyon szereti, nem tudja elképzelni az életüket, ha a szülők különmennek. Palkó nem is sejtette, hogy a szülei között nincs minden rendben. Előtte ők eljátszották az egymást szerető, gondoskodó szülőket.
Néhány nappal ezelőtt Palkó meg akarta tréfálni a szülőket, elbújt a kamrában, és későbbi előbukkanásával meglepte volna őket. Na de az történt, hogy ő maga lepődött meg nagyon, mikor meghallotta, mit terveznek szülei. A szétköltözést, utána válást. A fiú annyira megdöbbent, hogy már nem is tudott odafigyelni a további beszélgetésre, nem is érdekelte őt, hogy miért válnak a szülei, csak maga a tény. Megvárta , hogy a felnőttek elhagyják az ebédlőt, kijött a kamrából, fejfájásra panaszkodott, azt mondta, hogy nem éhes, bement a szobájába és lefeküdt. Kezdődtek az álmatlan éjszakák, rossz nappalok. Megszületett az első egyese is. Minden kezdett tönkremenni. Bánatos volt a gyerek. Nem merte bevallani sem, hogy kihallgatta a válási tervet. Nem tudta, mit tegyen. Néhány álmatlan éjszaka után nagyon elfáradt a gyötrődésben és elaludt. Azt álmodta, hogy mindene fáj, fekszik egy padon a parkban, hontalan, se anyja, se apja, és keservesen sír. A félhomályban valaki közeledett. Utána még egy női alakot vett észre. Holdsugár és Kiscsillag tündérek voltak. Palkóhoz jöttek és simogatni kezdték a kisfiút. Az abbahagyta a sírást, kezdett megnyugodni.
-Ugye, ti vagytok a Tündérvölgyi lakók. Már hallottam rólatok, és hogy sok gyereknek már segítettetek.
És Palkó elmondta bánatát. A tündérek megnyugtatták őt, hogy minden rendbe fog jönni, csak aludjon nyugodtan. Palkó most már mosolygott. Mély álomba esett. Álom az álomban.
A saját szobájában ébredt fel. Anya és apa az ágya mellett virrasztottak, a doktor bácsi készült elmenni, arra intette a szülőket, hagyják a gyereket pihenni.
Kiderült, hogy Palkó nagyon beteg volt, magas lázzal. A szülők kibékültek és együtt ápolták a gyereküket. Most Palkó úgy mosolygott, mint mikor a tündérek voltak mellette. Próbált mesélni a tündérekről, akik szerinte léteznek, jóságosak és segítenek a gyerekeknek. Persze, a szülők Palkóra hagyták a véleményt, nem vitatkoztak vele. Biztosan még nem voltak igazi tündérek, mikor ők kisgyerekek voltak.
Már harmadik éjszaka, hogy Palkó nem alszik. Állandóan forgolódik, sóhajtózik. Ha elszunnyad, rövid idő múlva felriad. Nem tud kibékülni a helyzettel, nem akarja semmiképpen ezt elfogadni. Nem akarja tudomásul venni, hogy anya és apa elválnak. Ő mindkettőjüket nagyon szereti, nem tudja elképzelni az életüket, ha a szülők különmennek. Palkó nem is sejtette, hogy a szülei között nincs minden rendben. Előtte ők eljátszották az egymást szerető, gondoskodó szülőket.
Néhány nappal ezelőtt Palkó meg akarta tréfálni a szülőket, elbújt a kamrában, és későbbi előbukkanásával meglepte volna őket. Na de az történt, hogy ő maga lepődött meg nagyon, mikor meghallotta, mit terveznek szülei. A szétköltözést, utána válást. A fiú annyira megdöbbent, hogy már nem is tudott odafigyelni a további beszélgetésre, nem is érdekelte őt, hogy miért válnak a szülei, csak maga a tény. Megvárta , hogy a felnőttek elhagyják az ebédlőt, kijött a kamrából, fejfájásra panaszkodott, azt mondta, hogy nem éhes, bement a szobájába és lefeküdt. Kezdődtek az álmatlan éjszakák, rossz nappalok. Megszületett az első egyese is. Minden kezdett tönkremenni. Bánatos volt a gyerek. Nem merte bevallani sem, hogy kihallgatta a válási tervet. Nem tudta, mit tegyen. Néhány álmatlan éjszaka után nagyon elfáradt a gyötrődésben és elaludt. Azt álmodta, hogy mindene fáj, fekszik egy padon a parkban, hontalan, se anyja, se apja, és keservesen sír. A félhomályban valaki közeledett. Utána még egy női alakot vett észre. Holdsugár és Kiscsillag tündérek voltak. Palkóhoz jöttek és simogatni kezdték a kisfiút. Az abbahagyta a sírást, kezdett megnyugodni.
-Ugye, ti vagytok a Tündérvölgyi lakók. Már hallottam rólatok, és hogy sok gyereknek már segítettetek.
És Palkó elmondta bánatát. A tündérek megnyugtatták őt, hogy minden rendbe fog jönni, csak aludjon nyugodtan. Palkó most már mosolygott. Mély álomba esett. Álom az álomban.
A saját szobájában ébredt fel. Anya és apa az ágya mellett virrasztottak, a doktor bácsi készült elmenni, arra intette a szülőket, hagyják a gyereket pihenni.
Kiderült, hogy Palkó nagyon beteg volt, magas lázzal. A szülők kibékültek és együtt ápolták a gyereküket. Most Palkó úgy mosolygott, mint mikor a tündérek voltak mellette. Próbált mesélni a tündérekről, akik szerinte léteznek, jóságosak és segítenek a gyerekeknek. Persze, a szülők Palkóra hagyták a véleményt, nem vitatkoztak vele. Biztosan még nem voltak igazi tündérek, mikor ők kisgyerekek voltak.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-08-13 23:09:16
Sikerült a rendszerváltással a család intézményét szétrombolni. A létért folyó harc(az aranyborjú körüli tülekedés) eredményeként minden harmadik gyerek család nélkül nő fel.Azaz félcsaládban.
2006-08-13 22:37:56
A válás kérdés nagyon érzékeny a számomra, emiatt is egyetértek a véleményeddel. Most sok dolga lenne egy tündérnek a mi világunkban.
2006-08-13 21:19:56
Sokszor elkelnének ezek a jótündérek,akkor nem lenne ennyi válás.