Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Ashley39
Alkotások száma: 174
Regisztrált: 2006-02-10
Belépett: 2014-01-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Egyéb prózai alkotások (1)
-Versek (171)
-Úti kalandok (2)
Feltöltve: 2006-08-09 16:59:13
Megtekintve: 5948
Víta Lúcia
Víta Lúcia meghalt.
S én is vele haltam,
annyira akartam...
Egy meg nem fogant gyermek ő
csak rágondolni is fénylett a jövő.
De megtagadta tőlem a Nagy Ő.
Beijedt a gondtól,
felelősség súlya agyonnyomta.
Inkább közös álmunk-életcélom-
egy mozdulattal,csak úgy
hirtelen keresztülhúzta.
Aztán? Innen hogyan? Hová?
Hogy szeressem tovább
a majdnem lett apát?
Ki tönkretette életem álmát,
utolsó esélyem,
a célt,hogy tovább éljek
Víta Lúciát.


Víta Lúcia,te drága kis árva
meg sem foganhattál, mert apád kizárta
létjogosultságod e világon nincsen,
pedig nekem,életem célja, te lennél a kincsem.


Víta Lúcia egy pajzán játék
nyereménye lenne,ha a társas
egyik résztvevője a cél előtt
fel nem adja,
s így nyereményéről lemondva,
magára maradva
játékon kívül lép tovább.


Víta Lúcia az élet maga,a cél,
ami egy életét lefutott és megúnt
ember leghőbb vágya.
De kettő felnőtt akarata,
szíve-lelke kell, hogy óhajtsa
és teste hogy létrehozza.
Akarhatja csak a nő is....
megcsinálni is tudná,csellel,
hazug fondorlattal párját
megvezetve,kijátszva.....
De milyen kezdés ez egy új élet számára?
Biztos meghatározná sorsát,jellemét,
ha eképp jönne erre az eleve ócska világra.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-08-09 21:13:09
Rég hallottalak, köszönöm szépen!
2006-08-09 19:01:38
Ez egy mini ballada. Nagyon tetszett.