Ajkad vörös, kacér tinta,
ég rajta a szende kéj,
Lábaddal mint fehér inda,
átölel a szenvedély.
Ringó testünk ledér hinta,
- sose torpan meg, ne félj -
Rajta csókból füzérminta,
s szívhangunktól zeng ez éj.

Ezt kíséri az éneked,
ha gyönyör jaját adod,
Mikor, ahogyan én neked,
nekem magad átadod.
Pillantásod már réveteg,
talán jövőnk láthatod:
Egy szerelemszép életet:
melyben mindig együtt kapunk
éjfélkor új másnapot.