Felejtve sikítani és kívánni a gyötrelmet
kanállal kivájni-ellopni az érzelmet.
apró dobogó vörös folt, -ennyi a szív
jönnek megint és zsákba teszik
ahogy szokták, ahogy kell nekik.

lihegve köszönd életed, védd a tested,
beléd tesznek amit csak akarnak
öröm helyett kínokat okoznak!
üvölts és vedd elő a rózsaszív szívószálad,
megoldás és remény, Tőle kapod a nyugalmad!

utolsó pillantást ő vetett rá,
arca fehér és komoly volt,
száján szavak helyett bogarak ugráltak,
csodás és megrendítő látványt nyújtott,
fúj!